A Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint a romagyilkosságok ügyében súlyosan mulasztások voltak a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). A titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a negyedrendű vádlottal a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament nemzetbiztonsági albizottsága előtt is eltitkolták – közölte a HM kedden az MTI-vel.
A közleményben kifejtették: a 2010-es kormányváltás után Hende Csaba honvédelmi miniszter leváltotta a KBH teljes vezetőségét, és előkészítette a katonai titkosszolgálatok átalakítását. A tárcavezető belső vizsgálat lefolytatására utasította a KBH akkori főigazgatóját a romagyilkosságok ügyében végzett vagy ahhoz kapcsolódó szakmai tevékenység teljes körű feltárására.
A 2010. szeptember 15-én elfogadott vizsgálati jelentés megállapította, hogy a KBH korábbi vezetői – Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy – súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követtek el az ügyben. Bebizonyosodott, hogy felelőtlen magatartásuk komoly károkat és jelentős presztízsveszteséget okozott a nyomozó hatósággal történő együttműködésben – tették hozzá. A katonai főügyész azt állapította meg, hogy az ügyben elkövetett mulasztások büntetőjogi felelősséget nem vetnek fel, csak fegyelmi felelősséget.
A honvédelmi miniszter utasítást adott a fegyelmi felelősségre vonásra. Tekintettel arra, hogy az ügyben súlyos mulasztásokat elkövető felső- és középvezetőket már korábban eltávolíttatták a KBH éléről, kizárólag a Cs. István negyedrendű vádlottal kapcsolatban álló H. Ernő ellen indítottak eljárást. H. Ernőt végül az általa elkövetett ügyviteli és adminisztrációs hibák miatt más, alacsonyabb beosztásba helyezték át.
A HM közleménye szerint a honvédelmi miniszter lehetőséget biztosított arra, hogy az igazságszolgáltatás képviselője részletekbe menően megismerje Cs. István negyedrendű vádlott és a KBH kapcsolatát. A Magyar Nemzet kedden arról írt, hogy felsőbb utasításra, akarata ellenére hazudott a parlamenti vizsgálóknak és a bíróságnak – a jelenleg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál dolgozó – H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon elítélt Csontos István volt tartótisztje. A Magyar Nemzet még szombaton közölte, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgálhatja, milyen szerepe volt az egykori KBH-nak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában.
A vizsgálat szükségességét Gulyás József, a testület egykori SZDSZ-es tagja, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport vezetője vetette fel a lapnak nyilatkozva. A volt országgyűlési képviselő szerint fontos megvizsgálni, hogy Csontos Istvánról, a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjáról – akiről kiderült, hogy a KBH titkos kapcsolata volt –, mit írt le a tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról a debreceni körről, amely a romák elleni támadásokban érintett lehetett. Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja a lapnak azt mondta: teljes mértékben támogatja, hogy egy munkacsoport tisztázza az akkori KBH szerepét, miként az is szükséges, hogy világossá váljon, hol végződnek az ügy politikai szálai.
A vizsgálatot támogatta az LMP és a Jobbik is. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szombaton az MTI-vel azt közölte: a bizottság első szeptemberi ülésén napirendre tűzik ezt a kérdést. Közleményében a politikus azt írta: sor kerülhet tényfeltáró eseti bizottság felállítására is, ha bármilyen olyan új adat, tény vagy információ napirendre kerül, ami ezt indokolja. Az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt augusztus 6-án tizenhárom év fegyházra ítélte első fokon a Budapest Környéki Törvényszék.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szerint a jelenlegi biztonsági helyzetben különösen fontos az európai együttműködés és a közös védelmi képességek fejlesztése.
Az egymilliárdos honvédségi villa, a közpénzen végzett zsírleszívás és a NATO-ülésen való Slava Ukrainizés sem volt akadály a képviselőjelöltségnek a Tiszánál.
A KC-390 beszerzéssel Magyarország úttörővé vált Európában – derült ki a Honvédelmi Minisztérium Facebook-bejegyzéséből.
A rendszerváltás óta a Magyar Honvédség legnagyobb, legfontosabb és legkomplexebb művelete zajlik Magyarországon.
Fegyvernek tűnő tárggyal az oldalán jelent meg egy tiszás fórumon Magyar Péter szakértője.
A jogszabály célja, hogy jogi keretet teremtsen a sajtóban csak kamikaze vagy öngyilkos drónokként ismert cirkálólőszerek alkalmazására.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
