Az Európai Bizottság csütörtökön megtörte eddigi hallgatását David Miranda feltartóztatásával és a Guardian adathordozóinak megsemmisítésével kapcsolatban.
A brüsszeli testület rendszeres déli sajtótájékoztatóin napok óta faggatják az újságírók a szóvivőket, hogy mi a bizottság álláspontja ezekről az ügyekről, nem sértettek-e a brit hatóságok Brüsszel szerint alapvető jogokat. A testület mindeddig kitérő vagy semmitmondó válaszokat adott a kérdésre.
Csütörtök reggel Viviane Reding, a testület alapjogokért felelős tagja a Twitteren osztotta meg Thorbjørn Jagland szerdai keltezésű levelét, amelyben az Európa Tanács norvég főtitkára aggodalmát fejezi ki a két incidens miatt. Reding valamivel fél tíz után először mindössze annyit fűzött a Twitteren a levélhez, hogy „teljesen egyetértek”, majd negyedórával később módosította az üzenetet, mondván: „teljesen osztom Jagland úr aggodalmait”.
A brit belügyminiszternek, Theresa Maynek írott levélben Jagland arra kéri a tárcavezetőt, hogy szolgáltasson információkat a hatóságok akcióiról és foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogy szerinte összeegyeztethetőek-e ezek a lépések Nagy-Britanniának az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó kötelezettségeivel.
„Ezek az intézkedések (...) potenciálisan dermesztő hatással lehetnek az újságírók önkifejezési szabadságára, amelyet az egyezmény tizedik cikke garantál” ‒ foglal állást az ügyben a norvég főtitkár.
David Miranda a Guardian újságírójának, Glenn Greenwaldnak az élettársa. Greenwald a baloldali brit lapban feltárta az Edward Snowden által kiszivárogtatott, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatgyűjtés részleteit. Mirandát a hétvégén a terrorizmus elleni brit törvényre hivatkozva több órára feltartóztatták a rendőrök a londoni Heathrow reptéren. Kihallgatták, elkobozták számítógépét, mobiltelefonját, digitális fényképezőgépét és memóriakártyáit. Mirandának fel kellett fednie az elektronikus postafiókjához és a közösségi oldalakhoz használt jelszavait is.
A héten pedig arra is fény derült, hogy a brit kormány heteken át nyomást gyakorolt a Guardianre, hogy adja át vagy semmisítse meg azokat az adathordozókat, amelyeken a kiszivárogtatásból származó információk voltak. A megsemmisítést végül a lap főszerkesztője szerint a GCHQ brit titkosszolgálat ügynökei személyesen felügyelték. Alan Rusbridger szerint ez volt az egyik legbizarrabb pillanat a Guardian hosszú történetében.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Medvegyev szerint ezt nagyon benézte Von der Leyen.
Prága szerint nem világos, „honnan veszik, hogy ennyire meggazdagodtunk”.
A Politico úgy látja, a legutóbbi uniós csúcsot a leköszönő magyar miniszterelnök hiánya határozta meg.
„A követeléslista régi, a kormány új. Mint ahogy a felelősség is” – fogalmazott Dömötör Csaba.
Az is kiderült, mikor kaphatja meg a hitel első részletét a háborúban álló ország.
Mindvégig zsarolták Magyarországot, nem volt szó semmilyen jogállamisági problémáról.
Az Európai Unió Bírósága döntött, többé nem védi törvény a magyar gyermekeket az LMBTQ-propaganda ellen. Próbálkozik-e jogorvoslati lehetőséggel a Tisza-kormány a gyermekvédelmi törvény ügyében?
Személyi sérülés szerencsére nem történt.
