Az Európai Bizottság visszavonja keresetét a távközlési szektor magyarországi és spanyolországi különadójával kapcsolatban. Ennek oka, hogy az Európai Bíróság kimondta: nem ütközik az unió úgynevezett engedélyezési irányelvébe a Franciaország által 2009-ben az elektronikus hírközlési szolgáltatókra kivetett különadó.
Visszavonja az Európai Bizottság azokat a kereseteket, amelyeket Magyarországgal, illetve Spanyolországgal szemben nyújtott be korábban az Európai Bírósághoz a távközlési szektorra kivetett különadókkal kapcsolatban – közölte kedden az uniós végrehajtó testület az MTI érdeklődésére.
Frissítés: A Bizottság szóvivői irodájának tájékoztatása szerint a visszavonásról szóló döntés július 18-án született meg, és az indokolta, hogy a luxembourgi székhelyű ítélkező fórum június 27-én az Európai Bizottság által Franciaországgal szemben indított, hasonló jellegű és jogalapú ügyben nem a brüsszeli uniós testületnek, hanem Párizsnak adott igazat.
A bíróság kimondta: nem ütközik az unió úgynevezett engedélyezési irányelvébe a Franciaország által 2009-ben az elektronikus hírközlési szolgáltatókra kivetett különadó. Az uniós jog betartásán őrködni hivatott végrehajtó intézmény azzal érvelt, hogy az irányelv alapján a kormányoknak lehetőségük van ugyan igazgatási díjat kivetni a távközlési szektor szereplőire, ám az abból származó bevételeket az ágazat működésének fejlesztésére kell fordítani, márpedig a francia szabályozás ezt nem biztosítja.
Az Európai Bíróság viszont úgy foglalt állást, hogy a szóban forgó különadó nem tekinthető az irányelvben említett igazgatási díjnak, az adóztatandó tényállás ugyanis nem kapcsolódik sem az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacára való belépést lehetővé tevő általános felhatalmazási eljáráshoz, sem pedig a rádiófrekvencia vagy számhasználati jogok megadásához, hanem a szolgáltató azon tevékenységével áll kapcsolatban, amelynek során elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt a végfelhasználóknak.
Márpedig ha ez az adó nem tekinthető igazgatási díjnak, hanem egyfajta adónemnek számít, akkor nem vonatkozik rá az igazgatási díjak esetében érvényes korlátozás a befolyó bevétel felhasználhatóságát illetőn. Ennek alapján Luxembourg elutasította az Európai Bizottság keresetét.
A brüsszeli végrehajtó testület most megállapította: a francia ügyben hozott ítélet „közvetlen relevanciával bír” a Magyarországgal, valamint a Spanyolországgal szemben indított ügyekre nézve. Ezekben az ügyekben megfogalmazott keresetében a brüsszeli bizottság szintén az engedélyezési irányelv említett előírására hivatkozott.
Az Európai Bizottság tavaly októberben vitte az Európai Bíróság elé a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás ügyét a távközlési szektorra 2010-ben kivetett különadó miatt.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Kijev olyan forrásokhoz férhet hozzá, amelyek kifejezetten a tagállamok támogatására jöttek létre.
Az Európai Bizottság közel egymilliárd forintnyi összeggel pénzeli a gyerekek nemváltoztatását támogató szervezeteket.
Részletes ukrán cikk taglalja: nem elég, hogy Orbán Viktor blokkolja Ukrajna uniós csatlakozását, de még pénzt se akar adni az országnak. Az aranybudi-botrányról és rengeteg korrupciós ügyről valamiért nem esik szó a cikkben.
Az orosz elnök nyíltan közölte: csak Ukrajna teljes megadásával hajlandó békét kötni, miközben a svéd nemzetbiztonsági főnök Budapesten követte el élete legnagyobb hibáját.
Brüsszelben mindenre képesek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Az iszlamista eredőjű antiszemita támadások világszerte szaporodnak, a keresztények és a zsidók napi fenyegetésben élnek szerte a világban.
Új együttműködést dolgoztak ki az egészségmegőrzés érdekében.
