Carl Bildt svéd külügyminiszter a világ legaktívabb politikusa a Twitteren, Barack Obama amerikai elnököt követik a legtöbben, és Ferenc pápa üzeneteit küldik tovább a legtöbbször – derül ki a Burson-Marsteller amerikai PR-cég friss felméréséből.
A mikroblog a világ vezetői számára „félelmetes közlési eszközzé” vált, mondandóikat követők milliónak továbbíthatják – állapította meg a cég a BBC News csütörtöki híre szerint. A júliusban végzett közvélemény-kutatás során 505 államfő, miniszterelnök és külügyminiszter, valamint 153 ország jelenlétét vizsgálták meg a Twitteren.
A svéd diplomácia vezetője követi a legtöbb (44) másik vezetőt mikroblogján, és a legrendszeresebben kommunikál más felhasználókkal, válaszol a neki feltett kérdésekre. A követők számát illetően az amerikai elnök verhetetlen, Barack Obama üzeneteire világszerte 35,5 millióan kíváncsiak. Követői között 183 kormány és külföldi állami vezető szerepel. Obama maga viszont csak két államférfit követ, Jens Stoltenberg norvég miniszterelnököt és Dmitrij Medvegyev orosz kormányfőt.
Ha a twitteres befolyást az üzenetek továbbításán (retweet) mérik, akkor a katolikus egyház feje, Ferenc pápa áll az élen. Spanyol nyelvű Twitter-bejegyzéseit átlagosan több mint 11 ezerszer küldik tovább a követők. (Obama üzeneteinek retweet-aránya csak 2309, a pápát viszont jóval kevesebben, 7,2 millióan követik, ő a második e tekintetben.) Az egyházfő egyébként nem követ senkit a Twitteren.
Érdekes, hogy némely politikus nem azt az utat választja, hogy kommunikációját a Twitter segítségével bővíti. Dilma Rousseff brazil és Francois Hollande francia elnök például megválasztása után felhagyott a mikroblog használatával, jóllehet követői száma nőtt.
A Burson-Marsteller cég megállapította, hogy a 193 ENSZ-tagállam több mint háromnegyede, 77,7 százaléka van jelen a Twitteren. Európa mind a 45 országa szerepel hivatalosan a közösségi hálón. A világ vezetőinek harmada szokott Twitter-üzeneteket küldeni, de csak kevesen rendszeresen.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Romba dőlt egy újabb mítosz.
Szóval ez a mesterterv is kuka.
A jobboldali vezérigazgató cégét pécézte ki magának az Európai Bizottság.
Mutatjuk az álproblémát. Szakos Enikő írása.
Krasznahorkai László és Karikó Katalin először találkoztak.
Természetesen Ukrajna került a középpontba.
A magyar boszorkányokról készült, gyönyörűen illusztrált néprajzi kötet a Bestiarium Hungaricum alkotóitól, benne Könyves Kálmántól a pap kenyerén ürülékké váló vajig.
Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézet programvezetője a Poltico hasábjain írt az Amerika és Európa között kialakult szakadékról.
