„Az oknyomozó újságírás a média hatékony fegyvere”

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda útjai székházában megrendezett eseményre 12 országból, egyebek közt Svédországból, Németországból, Csehországból és Bulgáriából is érkeztek résztvevők.

Az ülést Karol Cioma, a CIRCOM tréningekért felelős menedzsere és Bende Balázs, a Híradó kiemelt szerkesztője nyitotta meg, aki az oknyomozó újságírást a média „hatékony fegyverének” nevezte a környezetszennyezés, bűnszövetkezetek és diktátorok elleni küzdelemben.

Gavin MacFayden, az oknyomozással foglalkozó újságírók magas színvonalú képzését és védelmét is zászlajára tűző londoni nonprofit szervezet, a Centre for Investigative Journalism (CIJ) igazgatója a politikai tényfeltárás demokratikus társadalomban betöltött, kiemelt szerepére világított rá. A szakember, aki 35 évig a BBC brit közszolgálati tévénél és rádiónál dolgozott, többek között kínai bűnszervezeteket, dél-amerikai választási csalásokat és dél-afrikai bányákban történt munkahelyi baleseteket is leleplezett. MacFayden kitért arra, hogy a CIJ-t az oknyomozó jelentések mélyülő válságára válaszul hozták létre 2003-ban. Megjegyezte: ma a tényfeltárások 70 százalékát nem újságírók, hanem civil szervezetek végzik. Kiemelte: a sikeres oknyomozáshoz a ma már könnyebben hozzáférhető „dokumentumok, források, tények megszállottjának” kell lenni.

Filip Černý, a cseh közszolgálati média munkatársa a politikai döntéseket átható lobbiérdekekre világított rá egy prágai önkormányzati ingatlan tervezett eladásával kapcsolatos visszásságokat ismertető esettanulmányával. Černý kitért a cseh tévé épületében 2001-ben tartott ülősztrájkra, amelyet az akkor kinevezett médiatanácsi vezetés ellen, és a közvélemény jelentős támogatását élvezve szerveztek munkatársaival. Mint mondta, akciójuk eredményre vezetett, azóta jelentősen lecsökkent az intézményre nehezedő politikai befolyás ereje.

Roszen Cvetkov, a bolgár állami televízió oknyomozó újságírója a májusi előre hozott parlamenti választásokon történt csalásokat feltáró riportjából mutatott be részleteket. Cvetkov két hónapot töltött egy burgaszi romanegyedben, ahol arra derített fényt, hogy a helyi „vezetők” szavazatokkal kereskednek.

Novák Tamás, a „Becsengetünk és elfutunk” című dokumentumfilm-sorozat készítője a kelet-európai országokkal kapcsolatban kiemelte a múlttal való szembenézés fontosságát. A szabadúszó újságíró egyebek között elmesélte a résztvevőknek, milyen trükköket kellett bevetnie kollégáival ahhoz, hogy megszülethessen a Biszku Béla volt belügyminiszterről, az 1956-os forradalom utáni véres megtorlások egyik irányítójáról szóló, „Bűn és büntetlenség” című film.

Ashok Ahir, a BBC volt politikai szerkesztője az „oknyomozás anatómiájáról” tartott előadásában aláhúzta: tulajdonképpen mindent áthat a politika, s ennélfogva az újságírók által végzett tényfeltárásnak a demokráciára nézve is jelentős következményei vannak. Az oknyomozás szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte az adatok alapos feldolgozásának és elemzésének képességet, továbbá azt, hogy az újságíró maradéktalanul értse a politikai folyamat minden szintjét.

Juliet Ferguson, a CIJ trénere bemutatott néhány olyan módszert, amely segít az újságíróknak a világhálón elérhető adatok és információk hatékony feldolgozásában és elemzésében.