Orbán: A válság utáni világ csak a családra épülhet

Ezzel szeretnék elősegíteni „a fiatal szülőknek azt a döntését, hogy az egyébként kívánt eggyel több gyermeket Magyarországon bátran vállalhassák” – fogalmazott a kormányfő a Győri Nemzeti Színházat zsúfolásig megtöltő közönség előtt. A miniszterelnök arról beszélt, hogy Európában Magyarország sikereinek elismerése helyett „egyfajta feketebárány-szerepet akarnak ránk erőltetni”. „Európa, bár pénzügyi-gazdasági mutatóinkat nem tudja nem elismerni, mégis fúj ránk, és arra kell készülnünk, hogy a következő időszakban is szálkának számítunk majd az európai elit, nem az európai emberek, az európai elit jelentős részének szemében” – mondta a miniszterelnök.

Szavai szerint a vita középpontjában a család áll, hiszen az új alaptörvényben rögzítették a házasság és a család védelmét, amiért „talán nem várt, de mindenképpen megdöbbentő támadásokat kaptunk Nyugatról”. Ezek a más együttélési formákat választók jogainak sérelmét vélelmezték. „A mi álláspontunk sziklaszilárd, kibillenthetetlenek vagyunk ebben az ügyben, a mi megoldásunk és alkotmányos szabályunk nem irányul senki ellen, mi egy négyezer éves hagyományt védünk” – mondta az ó- és az újtestamentumi tradícióra utalva, amely szerint a házasság férfi és nő közössége.

Hozzátette, Európában már régebben kialakult „egy nagyon erős lobbi, amely igyekszik a kontinensünket a saját, szekuláris és családellenes látomásának hálójába keríteni”, nem is sikertelenül, hiszen a 20. század utolsó harmadára először alakult ki Európában olyan rendszer, amely a „rokonsági kapcsolatok fontosságát és a családot alá tudta volna aknázni”, népességcsökkenést érve el. Holott „a család minden életképes társadalom első számú erőforrása”, és „akármilyen is lesz az európai világ a válság után, az csak a családra épülhet” – mondta.

Orbán Viktor 25 pontban összegezte a kormányzat eredményeit, elsőként a rezsicsökkentést, közvetlenül utána a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, a minimálbér-emelést említve. „Úgy akarunk erős és sikeres Magyarországot felépíteni, hogy annak gerince egy erős és sikeres középosztály legyen” – fogalmazott a kormányfő, ezzel magyarázva, hogy a kabinet intézkedéseinek jelentős hányada e réteg megerősítését szolgálta. Mint mondta, „Magyarország jobban teljesít, de még nem elég jól”; ez utóbbinak akkor felel meg, ha „mindenki képes arra, hogy a családját biztonságosan eltarthassa a munkájából”.

Az ország eközben példátlan teljesítményt nyújtott három év alatt: a saját lábára állt, míg egyre több uniós tagállam megy be segélyprogramokba, Magyarország ezeket, egyetlenként, épp maga mögött hagyta, a piacról sikerül ellátnia magát pénzzel, jól alakul a külkereskedelmi mérleg, az export szárnyal, az államadósság csökken – sorolta. Idén „lesz gazdasági növekedés minden nemzetközi és hazai előrejelzés szerint, a vita csak az, hogy mekkora, szerintem el fogja érni az egyszázalékos szintet”, jövőre pedig tovább emelkedik, és talán „még a választás előtt előállhat az a helyzet, hogy az egész közép-európai régióban a magyar gazdaság fog a leggyorsabban növekedni” – vélekedett Orbán Viktor.

Előzőleg Harrach Péter, a KDNP parlamenti képviselőcsoportjának vezetője az eseményen arról beszélt, amíg kitart a Fidesz a kereszténydemokrata iránya mellett, a pártnak helye van ebben a szövetségben, amelynek tagjait a közös nemzeti célok kapcsolják össze a „zavaros és ellenséges világban”. A Magyarországot ért támadásoknak van politikai, gazdasági, de főleg eszmei okuk; „mások vagyunk, mint ők, és ez az, amit nem szeretnek bennünk. Európa társadalmait megfertőzte egy dekadens eszmeiség, a szélsőséges liberalizmus, elmozdultak a helyükről a dolgok” – jegyezte meg.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélve, hogy a baloldal, amely 2010-ben nem csupán a hatalmat, de vétóerejét is elveszítette, jövőre a visszatérésre készül. Megjegyezte: az elmúlt hetven esztendőben 14 évig kormányzott a jobboldal, de ez idő alatt egyszer sem fordult elő, hogy két egymást követő ciklusra ellenzékbe sikerült volna szorítania a baloldalt.