Ha az Európai Bizottság csak a számokat nézi, akkor Magyarországnak idén ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, véli az NGM államtitkára. Cséfalvay Zoltán elmondta: hazánknak még azt is be kell mutatnia, hogyan tudja tartósan 3 százalék alatt tartani a hiányt.
„Amennyiben Brüsszelben csak a számokat nézik”, akkor Magyarországnak az idén ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerdán az M1 Ma reggel című műsorában. Cséfalvay emlékeztetett arra, hogy a kormányzati szektor hiánya az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásban figyelembe vett módszertana szerint 566,7 milliárd forint, azaz a bruttó hazai termék 2 százaléka volt 2012-ben.
Magyarországnak azt is be kell mutatnia, hogyan tudja tartósan 3 százalék alatt tartani a hiányt – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság 2013-ra 3,4 százalékos deficitet vár Magyarországon, szemben a kormány 2,7 százalékos előrejelzésével. Cséfalvay Zoltán jelezte: a különbség abból adódik, hogy a kormány az idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékos növekedéssel számol, míg a bizottság ennél alacsonyabb bővülést, és így kisebb bevételt vár.
Vitapontként említette az államtitkár az elektronikus útdíjból, valamint a pénztárgépek adóhivatalhoz való bekötéséből származó bevételeket is, kiemelve, hogy a kormány már mindkettőnél megtette a szükséges lépéseket, így a bizottság által említett kockázatok kezelhetők. Szólt arról is, hogy az utóbbi két és fél évben lezajlott reformsorozat elhozza azt a stabilizációt és konszolidációt, ami segíti a befektetéseket.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
