Kumin Ferenc Londonban: Az ígéretek zöme teljesült

Kumin Ferenc az átalakítási folyamat eredményeit úgy illusztrálta, hogy „elkészült az új ház, amely reményeink szerint sokkal jobb, mint a korábbi, most viszont meg kell tanulnunk az új épület rendeltetésszerű használatát”. Hozzátette: jórészt lezajlottak azok a nagy és gyors változások, amelyek a külföldi lapokban részletesen tárgyalt konfliktusokat is szították; a következő időszakra „a gazdasági finomhangolás” lesz a jellemző, és a felkészülés az újabb kihívásokra.

Ez utóbbiak között első helyen említette a helyettes államtitkár Magyarország kikerülését az EU túlzottdeficit-eljárásának hatálya alól; Kumin Ferenc szerint erre az idén jó az esély. Kijelentette: a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése nem csupán költségvetési vívmány lenne, de nagyon fontos, szimbolikus jelentőségű előrelépés is, tekintettel arra, hogy ez az eljárás Magyarország EU-csatlakozása óta tart. Ha Magyarország kikerül „ebből a nem túl vonzó klubból”, az új fejezetet nyithat Magyarország mint EU-tagállam számára – fogalmazott Kumin Ferenc.

Arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek nem kellene-e elhatárolódnia a Jobbiktól, a helyettes államtitkár kijelentette: minden egyes alkalommal, amikor a Jobbik vagy a vele kapcsolatban álló más szélsőséges mozgalmak valamely akciója ezt szükségessé tette, a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány visszautasít mindenféle szélsőséges eszmét és gyűlöletkeltést. Kumin Ferenc hozzátette: a Jobbik a kormánypártok politikai ellenzéke, és igen kritikus a kormánnyal szemben.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy amikor a Jobbik egyik parlamenti képviselője tavaly a zsidó származású magyar politikusok összeírásának lehetőségéről beszélt, az összes vezető kormányzati tisztviselő elítélte a felvetést, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pedig ellenzéki politikusokkal együtt vett részt a parlament előtt tartott tömegdemonstráción. Kumin Ferenc kijelentette: nem emlékszik más olyan nyilvános politikai demonstrációra, amelyen a magyar politikai közélet e szereplői egyazon színpadon jelentek volna meg. Mindez jól illusztrálja, hogy az antiszemita megnyilvánulások és minden, ami kapcsolódik az e megnyilvánulások elleni fellépéshez, képes közös nevezőre hozni az egymással egyébként igen erőteljes politikai versenyben álló politikai erőket is – tette hozzá.

Kumin Ferenc hangsúlyozta, hogy a szélsőjobb soha nem került még a kormányzati hatalom közelébe sem; képviselői a parlamentbe is csak két ízben jutottak be. A helyettes államtitkár szerint a szélsőjobb mindig szocialista-liberális kormányzati időszakok után erősödött meg annyira, hogy átlépte a parlamenti bekerüléshez szükséges 5 százalékos szavazatarányt. „Ez a magyar politika egyedi vonása, és levonható belőle az a következtetés, hogy a szélsőségesség és a szélsőjobb ideológia terjedése elleni legjobb ellenszer egy mérsékelt jobboldali kormány” – vélte Kumin Ferenc.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőváltására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Matolcsy György MNB-elnöki jelölésének bejelentését igen korlátozott piaci árfolyammozgások fogadták, és még a Londonból érkező reakciók is meglehetősen mérsékeltek voltak.