Az uniós költségvetés elfogadásáért lobbizott Győri Enikő Brüsszelben

Győri Enikő elmondta: azért utazott Brüsszelbe, hogy feltérképezze, miként áll a középtávú költségvetés ügye, amelyről február 8-án az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői megállapodásra jutottak, ám az érvénybe lépéshez szükség van az EP jóváhagyására is.

A magyar államtitkár találkozott mind a három legnagyobb európai pártcsalád – a jobbközép-kereszténydemokrata irányzatú néppártiak, a szocialisták, valamint a liberálisok – számos fontos EP-képviselőjével, köztük a magyar néppártiakkal és a magyar szocialistákkal, a középtávú költségvetés néppárti, illetve szocialista jelentéstevőjével, a német Reimer Bögével és a bolgár Ivailo Kalfinnal, továbbá Alexander Graf Lambsdorff liberális frakcióvezető-helyettessel, illetve Joseph Daul néppárti frakcióvezetővel.

Tapasztalatairól beszámolva Győri Enikő az MTI-nek elmondta: az EP egyelőre erősen megosztott, eltérő hozzáállás mutatkozik az egyes pártfrakciókon, de még egyes nemzeti delegációkon belül is. „Tarka a kép, nem lehet tudni, hogy mi történne, ha most szavaznának” – mondta. Beszámolt arról, hogy az EP a jövő héten határozatot akar elfogadni, amely kijelölné, hogy milyen irányban kívánnak még tovább tárgyalni. Az államtitkár – mint arról beszámolt – arról igyekezett meggyőzni a tárgyaló partnereit, hogy jó a február 8-án kötött megállapodás. Emlékeztetett: a keretköltségvetés alapján Magyarország az egy főre eső nettó pozíciót tekintve a második legjobb helyzetbe került a tagországok között.

Az EU-ügyi államtitkár kitért arra, hogy ezen a napon az EP-ben megjelent a jövő heti határozathoz készülő első szövegtervezet, amely „percenként változik”, ezért ő egyelőre nem akarja kommentálni a dokumentumot. Mint mondta, még nem látja, hogyan fog ez összeállni széles többség számára elfogadható állásponttá. Ő mindenesetre a maga részéről azért lobbizott, hogy az EP-határozat ne legyen elutasító.

„A magyar kormánynak nincs az ellen kifogása, hogy az EP-nek még legyenek ötletei, hogy még mi kerüljön be a megállapodásba” – jegyezte meg, és elismerte: az például valós probléma, amit az EP-ben szóvá tesznek, hogy jelentős a szintkülönbség az uniós pénzügyi kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések között.