Egyelőre erősen megosztott az Európai Parlament (EP) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés ügyében - közölte a Külügyminisztérium EU-ügyekben illetékes államtitkára az MTI-vel kedden Brüsszelben. Győri Enikő EP-képviselőkkel folytatott megbeszéléseket, és a megállapodás elfogadására igyekezett rábeszélni őket.
Győri Enikő elmondta: azért utazott Brüsszelbe, hogy feltérképezze, miként áll a középtávú költségvetés ügye, amelyről február 8-án az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői megállapodásra jutottak, ám az érvénybe lépéshez szükség van az EP jóváhagyására is.
A magyar államtitkár találkozott mind a három legnagyobb európai pártcsalád – a jobbközép-kereszténydemokrata irányzatú néppártiak, a szocialisták, valamint a liberálisok – számos fontos EP-képviselőjével, köztük a magyar néppártiakkal és a magyar szocialistákkal, a középtávú költségvetés néppárti, illetve szocialista jelentéstevőjével, a német Reimer Bögével és a bolgár Ivailo Kalfinnal, továbbá Alexander Graf Lambsdorff liberális frakcióvezető-helyettessel, illetve Joseph Daul néppárti frakcióvezetővel.
Tapasztalatairól beszámolva Győri Enikő az MTI-nek elmondta: az EP egyelőre erősen megosztott, eltérő hozzáállás mutatkozik az egyes pártfrakciókon, de még egyes nemzeti delegációkon belül is. „Tarka a kép, nem lehet tudni, hogy mi történne, ha most szavaznának” – mondta. Beszámolt arról, hogy az EP a jövő héten határozatot akar elfogadni, amely kijelölné, hogy milyen irányban kívánnak még tovább tárgyalni. Az államtitkár – mint arról beszámolt – arról igyekezett meggyőzni a tárgyaló partnereit, hogy jó a február 8-án kötött megállapodás. Emlékeztetett: a keretköltségvetés alapján Magyarország az egy főre eső nettó pozíciót tekintve a második legjobb helyzetbe került a tagországok között.
Az EU-ügyi államtitkár kitért arra, hogy ezen a napon az EP-ben megjelent a jövő heti határozathoz készülő első szövegtervezet, amely „percenként változik”, ezért ő egyelőre nem akarja kommentálni a dokumentumot. Mint mondta, még nem látja, hogyan fog ez összeállni széles többség számára elfogadható állásponttá. Ő mindenesetre a maga részéről azért lobbizott, hogy az EP-határozat ne legyen elutasító.
„A magyar kormánynak nincs az ellen kifogása, hogy az EP-nek még legyenek ötletei, hogy még mi kerüljön be a megállapodásba” – jegyezte meg, és elismerte: az például valós probléma, amit az EP-ben szóvá tesznek, hogy jelentős a szintkülönbség az uniós pénzügyi kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések között.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
A Külügyminisztérium 37 misszióvezetőt rendel haza – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
