Osztrák és német lapok írtak a kötvénykibocsátásról, alkotmánymódosításról

Nem remélt jó hír a magyar államháztartás számára az ÁKK kötvénykibocsátásának eredménye – írta a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilap. Elemzők jó jelnek tartják az aukciót. „Az eladás javítja az államkötvények és a forint körüli hangulatot. A kibocsátás jelentősen javította a (magyar) finanszírozási pozíciót” – idézte a lap Árokszállási Zsoltot, az Erste Csoport budapesti elemzőjét. Magyarország éppen megfelelő időben kapott hátszelet: Budapest nemrég nem tudott megegyezni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy új hitelről. Elemzők attól tartanak, hogy Orbán Viktor ezen siker után kellemetlen reformokhoz nyúl, például Matolcsy Györgyöt nevezi ki jegybankelnöknek - mondja Peter Attard Monalto, a Nomura Holdings elemzője. Mindeközben a kormány nem hagyhatott ki egy oldalvágást a hitelminősítők felé: Martonyi János egy interjúban azt mondta, az aukció egyértelművé teszi, hogy Magyarország a rossz minősítés ellenére is képes ilyen volumenű államkötvény eladására.

A Der Standard című vezető liberális osztrák lap Hans Niessl burgenlandi tartományfőnök hétfői budapesti tárgyalásairól számolt be. A lap burgenlandi tudósítója, Wolfgang Weisgram az osztrák delegáció egyik, meg nem nevezett tagját idézi, aki szarkasztikusan azt mondta: a rendszerváltás előtti tartományfőnöknek, Theodor Kerynek könnyebb dolga volt, mert csak Győrig kellett utaznia, az ottani megyei tanács elnöke ugyanis a Központi Bizottság tagja volt, „és amiben vele megállapodtak, az úgy is lett”. A cikk beszámolt arról, hogy Burgenland többek között a szakképzési együttműködést állítja előtérbe, míg a magyar félnek a határon átvezető utak kiépítése fontos. Burgenlandban ki akarják használni a jövő évi magyar választásokig nyitva lévő „időablakot”, és addig kidolgozni a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakra vonatkozó, határon átnyúló, közös fejlesztési pályázatokat - írta a lap.

Wolfgang Weisgram egy külön jegyzetében védelmébe vette Hans Niesslt a burgenlandi Zöldek bírálatával szemben. A Zöldek egyik tartományi képviselője, Michel Reimon előzőleg azt vetette Niessl szemére, hogy nem vonta kérdőre Orbán Viktort emberi jogi kérdésekben, amikor hétfőn találkoztak Budapesten. A cikkíró „hajmeresztőnek” nevezte a Zöld bírálatot. Mint írta, „elveszi az ember kedvét a politikai vitától, ha a rendes, pragmatikus politikát lekicsinylik vagy leszólják az alapértékekre való hivatkozással”. Emellett elfelejtik, hogy az EU-tag Magyarország, mindennek ellenére, baráti és – mindenekelőtt – szomszédos ország. Ez az utóbbi, és nem több esik a burgenlandi tartományfőnök illetékességi körébe – vélekedett a Der Standard cikkírója.

A Der Tagesspiegel című német lap Magyarország – Nagykövet: nem korlátozzák a véleményszabadságot címmel közölt beszámolót, amelyben Czukor József nagykövet hangsúlyozta, hogy Magyarországon érvényesülnek a demokrácia és a jogállamiság elvei, és mindenkinek jogában áll bírálni az államot. A Frankfurter Rundschau Orbán megfosztja hatalmától a legfelső bírókat című beszámolójában a szerző, Frank Herold kiemelte, hogy a magyar kormányfő „már megint módosíttatja az alkotmányt”, amely alig egy éve lépett hatályba és még alig ült el az abból kitűnő „autoriter tendenciák” által kelt felháborodás. Kifejtette: a módosítás értelmében „tovább korlátozzák az utolsó autonóm intézmény”, az Alkotmánybíróság jogkörét. Megjegyezte: az Európai Unió az igazságszolgáltatási rendszert érintő változtatásokkal kapcsolatban fontolóra vette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Brüsszel „kifogásokat emelt, lavírozott, húzódozott”, és végül mindig „hagyta magát megdumálni” és elfogadta Orbán biztosítékait, hogy Magyarország megváltoztatja a törvényeket, ha valóban sértik az uniós jogot.