Freund Tamás Agy-díjas akadémikust beválasztották José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének tudományos és technológiai tanácsadó testületébe (Science and Technology Advisory Council), amelynek tizenöt tagja között olyan neves tudósok vannak, mint Ada Jonat izraeli kémiai Nobel-díjas vagy Cedric Villani Fields-érmes francia matematikus.
Nagy megtiszteltetésnek nevezte Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatója tagságát egy olyan, kormányoktól független testületben, amely szakterületeken átívelő feladatokat lát majd el. „Nem a tagállamokat képviseljük, hanem egyéni alapon kaptunk meghívást. Éppen ezért a tagok a saját, szűk diszciplínájukon kívül a társadalmat érzékenyen érintő, általános érvényű kérdésekkel is foglalkoznak” – magyarázta az akadémikus az MTI-nek. A meghívás előzményeit vázolva felidézte, hogy január végén Pálinkás Józsefnek, az Akadémia elnökének meghívására Budapest vendége volt Anne Glover, Barroso tudományos főtanácsadója, a most alakult bizottság elnöke. Látogatásakor a skót biokémikus egyebek mellett megismerkedett a KOKI-ban folyó, nemzetközi szinten is kimagasló kutatásokkal.
„Elmondtam, miért szükséges, hogy egy ilyen kis ország is teljes intézetet szenteljen az agykutatásnak. Az agy betegségei jelentik ugyanis a legnagyobb egészséggazdasági terhet egy társadalomnak. Az Európai Agytanács (European Brain Council) 2010-es adatai szerint az unióban évente 800 milliárd eurót fordítanak a neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelésére. Összehasonlításképp a négy másik legköltségesebb betegségtípus – a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri kórképek, a krónikus tüdőbetegségek és a diabétesz – együttvéve 500 milliárd euróba kerül. Az agy betegségeire tehát ötven százalékkal többet költünk, mint a többi betegségre együttvéve. E betegségcsoport óriási terhet jelent mind a költségvetés, mind a társadalom, mind az érintett családok számára” - emelte ki Freund Tamás.
Mint kifejtette, az agykutatás prioritásként való kezelésének szükségességét már felismerte az EU. Az Európai Bizottság január végén jelentette be, hogy a jövőbeni és feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló programja (FET/Future and Emerging Technologies) keretében 1,2 milliárd eurót szánnak a következő tíz évben az Emberi Agy Projektre (Human Brain Projekt). A kutatásokban résztvevő 80 európai intézet sorába került a KOKI is.
„Obama elnök néhány nappal később jelentette be, hogy az Egyesült Államokban is prioritásként kezelik az agykutatást, amelyre a következő tíz évben 3 milliárd dollárt fordítanak. Az uniós és amerikai bejelentést is megelőzte azonban a magyar kormány, amely december 21-én tette közzé, hogy a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap versenyképességi és kiválósági pályázatából 12 milliárd forintot szánnak az elkövetkezendő négy évben az agy betegségeinek és működésének kutatására. Mindezt elmondtam Anne Glovernek, ismertetve, hogy a döntést milyen tudománypolitikai munka, lobbitevékenység előzte meg, ahogy azt is vázoltam, miért választotta a magyar kormány az agykutatást 2011-es uniós elnökségének K+F főtémájává” – sorolta az előzményeket a neurobiológus.
Freund Tamás a tanácsadó testületben mindenekelőtt a felfedező kutatások jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet. „Felfedező kutatásokkal foglalkozom, ezeknek a jelentőségét összeurópai szinten is átlátom, hiszen korábban az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (Federation of European Neuroscience Societies, FENS) voltam az elnöke, de tagja voltam az Európai Agytanácsnak is. Ezért úgy gondolom, hogy a felfedező kutatások szerepét és jelentőségét kell majd képviselnem ebben a testületben. Képviselnem kell a szűkebb szakterületemet is, meggyőződésem szerint ugyanis az agyra nehezedő óriási adaptációs nyomás a civilizált és öregedő társadalmakat leginkább érzékenyen érintő egészségügyi és szociális probléma. Az agykutatásnak szánt támogatás nem merülhet ki egyetlen uniós projektben, ez édeskevés ahhoz, hogy a tagországokban, az Európai Unióban magas színvonalon működjön az idegrendszer betegségeinek kutatása” – összegezte Freund Tamás.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
Magyarország lépései a finanszírozás feloldására „nem egészen olyanok, amilyeneket reméltünk”, mondta Piotr Serafin uniós költségvetési biztos. Megérkezett a kormány reakciója!
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Az M85-ös gyorsforgalmi autóút része a Bécsi domb alatt átvezető 780 méter hosszú dupla közúti alagút is.
