Az egész napos konferencia lezárásaként Bajnai Gordon elmondta, fontos felismerés, hogy a szükséges változások, reformok egy részét már nem a tagállami fővárosokban, hanem Brüsszelben kell végrehajtani, vagyis erősíteni kell az integrációt. A fiskális kérdések uniós szintre emelése viszont felveti azt a kérdést, hogy az emberek hogyan tudnak beleszólni az életüket meghatározó költségvetési kérdésekbe. Ha ezt nem sikerül megoldani, az további legitimációs problémákat okozhat – magyarázta. A volt miniszterelnök elképzelhetetlennek tartja, hogy amerikai mintára létrejöjjön az Európai Egyesült Államok, szerinte kizárt, hogy akár a következő évszázadokban megszűnjön például a magyar államiság, még ha bizonyos kérdésekben tovább szűkülhet is az állami szuverenitás.
Az várható, hogy az Európai Unió még hosszú ideig „többsebességes” lesz, az északi és a déli országok fejlődési pályája eltérő marad. A közép-európai országok helye viszont még kérdéses - mondta. Szerinte a következő éveken múlik, hogy a térség államai közül melyek tudnak majd a fejlettebb, északi országcsoporthoz csatlakozni. Erre azoknak lesz esélyük, amelyek a „tudásgazdaságra”, az innovációra, a nagy hozzáadott értékű iparágakra, az oktatás fejlesztésére építenek - állapította meg.
Bajnai Gordon szólt arról is, hogy esetleges hibái ellenére az EU Magyarország számára „a létező világok legjobbika”, kicsi, nyitott gazdaságként ugyanis az unión kívül sokkal kevesebb esélye lenne a válságok átvészelésére, érdekeinek érvényesítésére. Hozzátette: az ország nemzeti érdekeit alapvetően nem korlátozza az Európai Unió, a kormány és a Brüsszel közötti viták a kabinet hatalmi törekvéseiből adódtak.