Fukuyama: Magyarországtól többet vártunk

„Meglepetésként és csalódásként ért, amikor úgy tűnt, hogy [Magyarország] letér arról az útról, amelyet én demokratikus gyakorlatnak tartok. Senkit nem szeretnék megsérteni Romániában vagy Bulgáriában, de Kelet-Európa más országaival szemben őszintén szólva alacsonyabb várakozásokat tápláltunk, mint Magyarországgal szemben” – mondta a Figyelőnek Francis Fukuyama.

A japán származású amerikai professzor az új alaptörvényről elmondta, hogy senki sem érvelt úgy, hogy egy megfelelő parlamenti többségnek ne lenne joga megváltoztatni az alkotmányt. „Az alkotmány módosítása nem lehet könnyelmű cselekedet: egy alkotmánynak az országban kialakult nagyon erős konszenzust kell tükröznie. [...] Azt hiszem, az ilyen hozzáállás elmaradása jelentette a problémát”.

Fukuyama úgy véli, az európai krízisnek nincs még vége, és elhúzódása egyre nagyobb kárt okozhat. „Jelenleg úgy vélem, hogy az EU előbb-utóbb kilábal ebből a válságból, magára talál, és újra növekedni kezd. A kérdés csak az, hogy időközben mekkora kárt tud okozni a populista érzelmek szítása, amely nem egy európai országban felütötte a fejét. Remélem, hogy ez a jelenség nem hatol túl mélyre, de a veszély mindenképpen fennáll”.

A Stanford Egyetem tanára majd negyed évszázada követi figyelemmel a magyar átalakulást. Magyarország iránti érdeklődése 1989 nyarára nyúlik vissza, amikor James Baker amerikai külügyminiszterrel hazánkba látogatott. Fukuyama szerint Magyarország a stabil demokráciába és a tőkés piacgazdaságba való gyors átmenet modellje volt egész Kelet-Európa számára.