Giró-Szász szerint Orbán nem bírálta a kormányzati kommunikációt

A kormányszóvivő hétfőn azt mondta, „semmilyen módon nem tudja megerősíteni” a sajtóban a kormányzati kommunikációt ért miniszterelnöki bírálatról szóló információkat. Giró-Szász András a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az erre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „semmilyen módon nem tudja megerősíteni, a miniszterelnök semmilyen felületen nem mondott ilyet”. 

Az embereknek ugyanakkor mindig nagyobb az elvárása, hogy megértsék a kormány tevékenységét, a kormányzati kommunikációban dolgozók pedig azt gondolják, hogy mindent megtettek e téren, ez a kettősség természetes – fejtette ki, hozzátéve: az is világosan látszik, hogy a kormány olyan sok területen, és olyan léptékű átalakításokba kezdett, amelyek elmagyarázása minden szempontból elsődleges.

A Népszabadság szombaton írt arról, hogy elégedetlen a kormányzati kommunikációval Orbán Viktor. A napilap meg nem nevezett fideszes forrásokra hivatkozva azt közölte: a kormányfő szerint azzal van probléma, hogy a minisztériumoknál – néhány tárcavezetőn, illetve államtitkárságon kívül – nem kommunikálnak, nem állnak a nyilvánosság elé, hogy egy-egy ügyben „politikusan” képviseljék a kormány álláspontját. 

Giró-Szász András megjegyezte: a kormány tagjai hihetetlen teher alatt dolgoznak, és ezek a terhek teljesen természetesen sok esetben a szakmaiság irányába „tolják el őket”, a politikai logika kevésbé érvényesül. Az vesse rájuk az első követ, aki egy napra cserélne velük, és utána is ezt gondolná – fogalmazott.

A kormányszóvivő a Jobbik elnökének a vasárnapi Kossuth téri demonstrációra reagáló kijelentésére, miszerint nyilvánvalóvá vált, hogy nagykoalíciós egység jött létre a Jobbik „megsemmisítésére”, azt mondta: ez a típusú kommunikáció – most a Jobbiktól, korábban más politikai pártoktól – nyilvánvalóan a politikai haszonszerzés és politikai logika mentén fogalmazódik meg, ez természetes, hiszen ezek a pártok azért jöttek létre, hogy ezen logika mentén gondolkodjanak. 

Arról a hétfői lapinformációról, hogy mégsem járna ötezer fő alatti településeknek száz százalékos mértékben az adósság átvállalása, kiemelte: az természetes, hogy hitel és hitel között különbséget lehet tenni, ha valaki vagyongyarapodás, például szállodavásárlás céljából vette fel, nem hiszi, hogy azt az államnak közpénzből ki kellene fizetni. Az ötezer fő alatti települések adósságállományát átveszi teljes egészében az állam, ugyanakkor az evidens, hogy a fenti kategóriát nem lehet egységesen kezelni a működéshez, fennmaradáshoz és kötelező közműfejlesztéshez felvett hitelekkel – mutatott rá a kormányszóvivő.