A járási hivatalok megalakulásával, január elsejével nem ér véget a közigazgatási reform, hanem intenzívebbé válik – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán Debrecenben.
Az átalakítás elsődleges célja, hogy elérhetővé váljon az ügyintézés, ne a polgároknak kelljen az államhoz menniük, hanem az állam menjen a polgárokhoz – indokolta a változásokat A modern kori járások címmel rendezett debreceni konferencián polgármesterek, jegyzők előtt Navracsics Tibor. Hozzátette: a kormány nem tekinti presztízsveszteségnek, ha a gyakorlati tapasztalatok birtokában változtatni kell a rendszeren a feladatmegosztást illetően.
A közigazgatási miniszter szerint a jelenlegi kormányzat vitába szállt az elmúlt 20 év sokszor működést gátló elvével, miszerint az önkormányzat a mindenkori központi kormány ellensúlyát képezi. A közös cél: a közjót szolgálni – tette hozzá, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a helyi közösségeket megilleti az önkormányzathoz való jog, alkotmányos joga e közösségeknek önkormányzatot működtetni. Mint mondta mindemellett nyílt egy lehetőség – ellentétben a nyugat-európai gyakorlattal, ahol önkormányzatokat vonnak össze –: ha az állami és az önkormányzati feladatokat különválasztjuk, az jó válasz a jelenlegi problémákra.
Navracsics Tibor felsorolta azt a folyamatot, amely a közigazgatási hivatalok 2010-es visszaállításától a járások megalakulásáig vezetett, s amelynek során számos konzultáción egyeztettek az érintettekkel. A politikus szerint az új feladatmegosztással megoldódik az az anomália is, amely a mindenkori kormány és ellenzéki polgármester, illetve képviselő-testület között a központi intézkedések végrehajtása során kialakulhatott. Az új feladatmegosztás „megteremti a mindenkori központi politika számára azt a hatékony rendszert, hogy a központi akarat ne legyen kiszolgáltatva az önkormányzati szimpátiának, és fordítva (...)” – magyarázta Navracsics Tibor.
A közigazgatási miniszter szerint optimizmusra ad okot, hogy konszenzus alakult ki országszerte a járási hivatalok elhelyezésével kapcsolatban. Hozzátette: 2760 megállapodást írtak eddig alá, csupán három olyan település van, ahol nem tudtak megállapodni az együttműködésben. Ebből két településen nincs sem polgármester, sem jegyző, így nincs aki aláírja a dokumentumot, egy település, Szeged pedig politikai alapon tagadta meg az együttműködést. Sajnáljuk, hogy Szegeden politikai döntés született – fűzte hozzá miniszter.
Jusson is, maradjon is: hogyan lehet méltányosan szétosztani az uniós kohéziós pénzeket? Hogyan ne legyenek irreális elvárásaink? S mégis: mennyi pénzről van itt szó?
A magyar biztonság szempontjából Szerbia a legfontosabb ország.
„Ezúton is »köszönjük neki«, hogy részt vett önkormányzatunk működésében, de mi jobban örülünk neki, ha ebből kimarad a továbbiakban” – írta a Kétfarkú Kutya Párt.
A helyi ruszin nemzetiségi önkormányzat vállalta, hogy felújíttatja a több évtizede parlagon heverő halottaskocsit.
A főpolgármester nem akart fizetni, a Magyar Államkincstár behajtotta a szolidaritási hozzájárulást és ez nem volt alaptörvény-ellenes.
A mérkőzésen nemcsak a két csapat játékosa, de a vezetőedzők is összecsaptak.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A Nyíregyházi Törvényszék szerdán rendelte el a körözést a lány ellen.
