MNB: A feketegazdaságot erősítheti a tranzakciós adó

2012. november 11. 11:47

Bár a tranzakciós adó gyors költségvetési bevételt biztosíthat, negatív tulajdonsága, hogy „homokot szór” a pénzügyi intézményrendszer működésébe, relatív értelemben megdrágítja a tranzakciókat, így a pénzügyi műveletekkel elérhető hatékonyságot ronthatja – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a napokban kiadott pénzügyi stabilitási jelentésben.

2012. november 11. 11:47

Mivel a magyarhoz hasonló tranzakciós illetéket csak egyes fejlődő, elsősorban dél-amerikai országokban alkalmaztak, az MNB szakértői egy 2004-ben készült tanulmányt idéznek: az illeték átlagosan mintegy a GDP 0,5 százalékát kitevő úgynevezett holtteher-veszteséget jelentett a vizsgált dél-amerikai országokban. (Magyarországon ez 140 milliárd forintot jelentene, ez nem sokkal tér el a tranzakciós illeték révén beszedni kívánt összegtől.)

A Magyarországon jövőre bevezetésre kerülő 2 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban az elemzés megállapítja: ha a bank nem tudja áthárítani a költségeket, akkor romlik a jövedelemtermelő-képessége és ezen keresztül gyengül a hitelezési hajlandósága. Ezzel szemben, ha a bankrendszer képes áthárítani az illetéket, akkor ezzel megdrágíthatja a termékek és szolgáltatások árait (inflációt generál), amire a vállalati és háztartási ügyfelek a fizetési szokásaik megváltoztatásával reagálhatnak. Ez egy nem hatékony struktúrát eredményezhet, ami akár a feketegazdaságot is erősítheti. (A tervezet szerint a pénzügyi tranzakciós illeték alanyai a pénzforgalmi szolgáltatók lesznek.)

A hazai szabályozás ugyanakkor kivenné az illeték hatálya alól a gazdaság szempontjából leginkább kritikus és a leginkább mobil (könnyen külföldre telepíthető) tranzakciókat és a fizetendő illetékre 6 ezer forintos felső korlátot határoz meg. Várhatóan kivételt képeznek az illeték alól a bankközi műveletek, az MNB műveletei, az értékpapírszámlához kapcsolódó műveletek, a hiteltranzakciókhoz kapcsolódó műveletek és egy vállalatcsoport bankszámláihoz kapcsolódó ügyletek túlnyomó része.

Az MNB elemzői szerint a tervezett szabályozás a társadalmi szinten rendkívül drága készpénzhasználatot magasabb, 3 ezrelékes illetékkulccsal büntetné, aminek kedvező hatásai is lehetnek, amennyiben azt a bankok a készpénzes tranzakciókra terhelik, hiszen a szabályozás visszaszoríthatná a készpénzforgalmat. (Az MNB elemzés nem tér ki a tranzakciós illetékről szóló javaslatban szereplő értékpapír-ügyletekre, amelynek mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék.)

A fejlett országokban meglehetősen egyedinek tekinthető hazai pénzügyi tranzakciós illetéknek összességében negatív hatásai lehetnek. Ezek a negatív hatások annál erősebbek, minél nagyobb az illetékkulcs, illetve minél hosszabb ideig marad fenn ez a terhelés – foglalják össze véleményüket az MNB szakértői.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 49 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
várúr
2012. november 11. 18:06
Két ezreléken megy a vinnyogás. Röhej. Miközben a bankhitelek kamatai 5-8-9 százalékosak. Néha azt hiszem, ezek a banki "közgazdászok" vagy kényszeres hazugok, vagy idióták.
Himalája
2012. november 11. 14:53
Függetlenül attól, hogy az MNB jelentése igaz-e, vagy sem, számomra benne az a legzavaróbb, hogy az MNB, mint Magyarország központi bankja, mely a magyar nép által létrehozott demokráciának köszönheti létét, olyan nagy mértékben aggódik a bankszektort illetőe, és oly keveset aggódik az embereket, kik miatt e demokrácia egyáltalán létezik. Ez bizonítja az is, hogy másreszt a tranzakciós adót az MNB üdvozli, mert a tranzakciós adó a készpénzt, magasabb illetékkulcsal sújtaná, és így esetleg a készpénzforgalom vissza is szorulhatna. Mert hát ugye a készpénzt azt tudják az emberek maguk is kezelni, méghozzá ingyen, míg a bankszámlakezeléshez ugyebár bank kell, mely ezt nem jótékonysából teszi, és elég jól megél belőle. A lóláb kegyetlenül kilóg ebból az MNB jelentésből.
daniel1992
2012. november 11. 13:13
Ezt az eredményt is vajon az MNB "független" szakértői mutatták ki? :D mindig az ellenkezője következik be, mint amit ezek mondanak...
bini
2012. november 11. 12:46
MNB-nek megint az fáj, mint kihelyezett alattvalónak, hogy a kormány nem a Barosso féle tranzakciós adot vezette be vagyis vette át amit most a zonában bevezettek. Ez ugyanis azt jelentette volna, hogy az a pénz az EU- költségvetésébe kerül mig a miénk a hazaiba és nem a közös kalapba. Mivel a zonán kivüli tagokra nem vonatkozik a kötelező, csak ha akarnak csatlakozhatnak (emlékszünk a nagy cirkuszra ami Orbán inditott a tavaly decemberi ET üllésen, hogy ezt elérjék) miután jőtt az össztüz és a békemenet is. Arra is emlékszem mikor Matolcsy bejelentette a tranzakciós adót mindenki a fejéhez kapott és már az EB is kezdett hisztizni és tanulmányozni azt, valamint a MNB kivették belőle Simor ET nagy hisztijére. Na ennek a nagy tanulmányozásnak az lett a vége, hogy Barosso ur kiterjesztette a tranzakciót aminek fő oka nem is magyarok voltak, hanem a franciák akik szintén bevezették azt. Barosso attól félt, hogy a többi zona ország is nemzeti hatáskörbe egyéni megoldásokat talál akkor a zonában elvesztik a közös pénzügyi szabályozást és fucs a bankuniós elképzelésnek. Ezért gyorsan léptek és ejtették Magyarország csesztetését ezen a téren. Azért nem tudják egyszerüen lenyelni ezt ezért van a mostani MNB valamint a bakok külömböző kisérletei is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!