Matolcsy nevezheti ki a pénzügyi ombudsmant

A törvényjavaslat kimondja, hogy a fogyasztóknak – köztük a magánszemélyeknek, az egyéni vállalkozóknak és a mikrovállalkozásoknak – joguk van a pénzügyi biztoshoz fordulni, akit a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős tárcavezető, azaz Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevezi ki határozatlan időre, és ő is menti fel.

 

Az előterjesztés szerint pénzügyi jogok biztosának 35 évesnél idősebb jogász vagy közgazdász végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, akinek kiemelkedő elméleti tudása vagy legalább ötéves szakmai gyakorlata van, és jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a pénzügyi termékek fogyasztóinak állampolgári jogait érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében. Nem tölthetné be a posztot az, aki a kinevezése időpontját megelőző négy évben országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő, államfő, kormánytag, államtitkár, polgármester, alpolgármester, nemzetiségi önkormányzat tagja, jegyző, a honvédség, illetve a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja, párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.

 

A pénzügyi ombudsman megbízatása a tervek szerint összeegyeztethetetlen lesz minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel, más keresőtevékenységet nem folytathat, és egyéb munkájáért – a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, valamint lektori és szerkesztői tevékenységet kivéve – sem fogadhat el díjazást.

 

„Feladatai végrehajtása során a pénzügyi biztos független, nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a kormánytól, a kormány tagjaitól, más államigazgatási szervtől, az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől” – rögzíti az indítvány.

 

Az új ombudsman – az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárok, magánnyugdíjpénztárak, szövetkezeti hitelintézetek és biztosító egyesületek kivételével – nem lehetne pénzügyi szervezet tagja sem.

 

Az előterjesztés azt is előírja, hogy a pénzügyi jogok biztosa öröklés kivételével értékpapírt – kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési értékpapírt, jelzáloglevelet – vagy egyéb, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló törvény szerinti pénzügyi eszközt ne szerezhessen.

 

Matolcsy Györgynek a törvény hatálybalépését – vagyis a kihirdetése utáni napot – követő egy hónapon belül kell kineveznie a pénzügyi jogok biztosát.

 

A tárcavezető indoklása szerint a pénzügyi biztosi intézmény létrehozásával teljessé válik a pénzügyi fogyasztóvédelem rendszere: a pénzügyi fogyasztóvédelmi hatósági feladatok ellátását biztosító Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az annak részét képező, bíróságon kívüli alternatív vitarendezési fórum, a Pénzügyi Békéltető Testület mellett a pénzügyi biztos jogvédő, vizsgálódó, ajánlásokat megfogalmazó, tanácsadó, a pénzügyi kultúra fejlesztésében aktívan szerepet vállaló önálló intézményként jelenik meg.

 

A pénzügyi ombudsmanhoz a pénzügyi szervezetek eljárásával kapcsolatosan fordulhatnak majd a magánszemélyek, az egyéni vállalkozók és a mikrovállalkozások. A biztos feladatköre kiterjed a beérkező megkeresések saját hatáskörű kivizsgálására vagy fogyasztóvédelmi hatósági eljárás kezdeményezésére, ha pedig hatásköre nem terjed ki a beadvány elbírálására, a Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy más hatósághoz irányítja a panaszost. Fontos funkciója a felvilágosítás, a tájékoztatás és a pénzügyi kultúra fejlesztése – írta Matolcsy György.

 

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 10-én a parlamentben beszélt arról: bár az elmúlt két évben sokat tettek – és el is értek eredményeket – annak érdekében, hogy az embereket megvédjék az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a „dokumentálható állampolgári sérelem”. Ezért azt javasolta, hogy angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét.