Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
A kormányszóvivő okafogyottnak tartja az Európai Bizottság telekommunikációs és kiskereskedelmi különadókkal kapcsolatos felhívását, mert a kormány már korábban döntött a terhek 2013. január 1-jei kivezetéséről. A kormányszóvivő a kafetéria-rendszer kapcsán azt is közölte: Magyarország nem tart tiszteletben olyan uniós felvetéseket, amelyek a magyar szuverenitást korlátozzák.
Az Európai Bizottság szerdán tudatta, hogy úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a kafetéria-utalványok piacának korlátozása miatt; az adók ügyében a bizottság két hónapot, a kafetéria-szolgáltatások területén pedig négy hetet ad Magyarországnak, hogy változtasson a szabályozáson. A határidők lejártával a kötelezettségszegési eljárások a következő, harmadik szakaszba léphetnek azzal, hogy a szerződések betartásán őrködni hivatott bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az Este című műsorában ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott: „Minden ilyen típusú dolog sajnos azon embereknek a véleményét erősíti, akik azt mondják, hogy az Európai Unió mindig le van maradva egy kicsit és talán éppen ezért is van ekkora gondban”. Szerinte ugyanis olyan felhívást intézett az Európai Bizottság Magyarországhoz, ami lényegében okafogyott, hiszen a kiskereskedelemmel és a telekommunikációval kapcsolatos különadót a magyar kormány már a bizottság értesítése előtt egy héttel megszüntette 2013. január 1-jével.
Hangsúlyozta: ettől az időponttól Magyarországon a különadókat kivezetik és egy átlátható, állandó, hosszú távon fenntartható struktúrára áll be az adórendszer. A kormányszóvivő igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a napokban megszavazott közműadó állandó adó lesz-e.
A cafeteria-rendszerrel kapcsolatban ugyanakkor kijelentette: „Magyarország tiszteletben tart minden olyan uniós felvetést, amely az európai uniós jogkörnyezetből fakad, de semmi olyat nem, amely a magyar szuverenitást korlátozná”. Hangsúlyozta: amikor a kormány bevezette az Erzsébet-utalványt és az arra épülő programokat, akkor világossá tette, hogy ez nem egy versenykorlátozó lépés, ugyanakkor szociális célokat is szolgál.