Bűnösök, ha életben tartják Orbán rendszerét

„A demokratikus ellenzék disputái több szinten zajlanak. Az egyik az orbáni rendszerről, az ahhoz való viszonyról szól – e téren szavakban meglehetősen nagy az egyetértés. A másik szinten a pártpolitikai teendőkről és a kormány mielőbbi leváltásának szükségességéről, valamint ennek lehetséges stratégiáiról, optimális technikájáról folynak a viták. A két szint között tátongó űrt nem sikerül kitölteni használható gondolatokkal. Volna egy harmadik, közpolitikai szintje is a diskurzusnak, a még nem létező programoké, itt azonban csak virtuális a polémia, egymás feltételezett szándékait méregetik az ellenzéki csoportok, azzal a megalapozott gyanakvással, hogy egy posztorbáni koalíciós kormány programjában való megegyezés előtt jókora akadályok tornyosulnának.

A demokratikus ellenzék kormányváltásra készül. Ahogyan az normális viszonyok között demokratikus pártoknál természetes. Ez pedig arra utal, hogy fogalmuk sincs róla, mekkora a baj, bárhogy nyilatkoznak is időnként. Merthogy nincsenek normális viszonyok. Még rosszabb a helyzet, ha a pártok nyilatkozataiból felsejlik a bajok mélysége, ám végül a maguk szűkös szempontjait ítélik mégis a legelőbbre valónak. Ha az ellenzéki csoportok továbbra is a »ki kivel és mikor fogjon össze« és a »ki miatt nem lehet belőle semmi« problémával szerencsétlenkednek, akkor bűnösök lesznek egy bukott autokratikus rezsim életben tartásában. Bűnszövetségben, előre megfontoltan, különös kegyetlenséggel vétkeznek.

Orbán miniszterelnök garantáltan bukott politikus. Minél tovább folytatja ámokfutását, annál nagyobb lesz a bukta, és persze annál keservesebb lesz hagyatékából a kibontakozás. Az ő szent nagy fenekébe beléomlott tettestársaival létrehozott egy koherens rendszert, amelybe beépítette leválthatatlansága garanciáit. Csakis megdönteni lehet ezt a konok következetességgel bebetonozott új rezsimet, ha lesz hozzá az ellenzékben erő és elszántság. Sokan elmondták már: hiába kudarcra ítélt az orbáni kurzus, ha nincs, aki felülkerekedjen rajta. Illúzió azt képzelni, hogy majd Európa elvégzi helyettünk a dolgunkat.”