Magyarország üdvözli az unió bővítésének tervezett lépéseit, amelyeket Európai Bizottság ismertetett szerdán, mivel azok szinte valamennyi csatlakozni kívánó ország esetében előrehaladásról számolnak be – közölte a Külügyminisztérium.
A Külügyminisztérium közleménye szerint az eredmények elismerése és a további feladatok meghatározása hozzájárul a bővítési folyamat lendületének fenntartásához, a bővítési politika napirenden tartásához az Európa jövőjéről folytatott vita közben is.
Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési biztosa szerdán elmondta: az Európai Bizottság ismét a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Macedóniával, Albánia tagjelölt státust kaphat, Koszovóval pedig bizonyos feltételek teljesülése esetén Stabilitási és Társulási megállapodás megkötését ajánlja a brüsszeli testület.
Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra éves bővítési csomagját. A Külügyminisztérium egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság a jogállamiság és jó kormányzás kérdéseit, a regionális együttműködés és megbékélés fontosságát, azon belül a kisebbségvédelem jelentőségét, valamint a gazdasági folyamatoknak az uniós válságkezelési irányokkal történő összehangolt tervezését állítja középpontba – olvasható a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy Magyarország, korábbi gyakorlatát folytatva, kétoldalú alapon is minden támogatást megad a bővítési folyamatban részt vevő országok integrációs felkészüléséhez; szakértők bevonásával, csatlakozási tapasztalatok átadásával segíti a feladatok zökkenőmentes teljesítését.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
A Külügyminisztérium 37 misszióvezetőt rendel haza – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
