Kifehérítheti a gazdaságot a kisadózás?

A kisadózás az eva valódi alternatívája, sőt érdemben fehérítheti is a gazdaságot, az egymilliós limitet átlépők viszont automatikus adóellenőrzésre számíthatnak – derül ki az Adó Online legfrissebb összeállításából. A CompLex Kiadó adózási szakportálja Vámosi-Nagy Szabolccsal, az Ernst & Young adószakértőjével, Vadász Ivánnal, az Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnökével és Kalocsai Zsolttal, az RSM DTM elnök-vezérigazgatójával készített interjút az új adókról.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a kisadó helyettesítheti az evát, annál is inkább, mert 2011-ben az evás egyéni vállalkozók és cégek éves átlagos bevétele alacsonyabb volt, mint a kisadózás felső határaként megállapított 6 millió forint. Az adószakértő emlékeztetett arra, hogy a 2000-es évek elején volt már tételes adó, amellyel a taxisokat és a fodrászokat célozta meg a jogalkotó, de azokat alig választotta valaki, mert nem tartalmazták a tb-járulékot. Most van esély a sikerre – mondta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs.

Kalocsai Zsolt szerint nemcsak az eva alternatívája a tételes kisadózás, hanem a gazdaság fehérítésének eszköze is lehet az új adónem: sok, eddig a szürke- és feketegazdaságban ténykedő vállalkozás számára a viszonylag alacsony havi tételes adóért elérhető nyugalom, egyszerű adminisztráció és biztosítotti jogviszony az üzlet legalizálásához vezethet. Az RSM DTM elnök-vezérigazgatója ezzel együtt nem számít az eva teljes elsorvadására, mert például a kft.-k nem választhatják az új tételes kisadót, és az eva 25 milliós bevételi határával részben más cégméretet céloz meg.

Ezzel szemben az eva „kimúlását” jósolta Vadász Iván, aki szerint a 6 milliós bevételi limit alatti forgalmat bonyolítók egyértelműen jobban járnak a kisadózással, míg a 20 millió forintos árbevétellel rendelkező cégeknek vélhetően a kisvállalati adó jelenthet alternatívát.

„Első ránézésre ügyes és hatékony a beépített fékek rendszere, amelyek a számlagyárak és a színlelt munkaszerződések elszaporodását hivatottak gátolni” – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. Hatékonynak nevezte a fékeket Kalocsai Zsolt is. Emlékeztetett: az első komoly fék, hogy a kisadózónak és az általa kiállított számlát befogadó cégnek is bejelentési kötelezettsége van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé, ha a naptári évben a számlák összesített értéke meghaladja az 1 millió forintot. Ezek után pedig NAV-ellenőrzés esetén a kisadózónak kell bizonyítania egy hatpontos kritériumrendszer alapján, hogy nem színlelt munkaszerződés köti a számláját befogadó céghez. Az értékhatárt átlépő cégek gyakorlatilag automatikus adóellenőrzésre számíthatnak, és az elvárt adót meg nem megfizető vállalkozókat is szinte minden esetben ellenőrzi az adóhatóság – mondta Kalocsai Zsolt.

Vadász Iván szerint ugyanakkor a NAV – az elégséges informatikai kapacitás hiányában – nem fog tudni mit kezdeni a kisadózóktól és a számláikat befogadó cégektől érkező bejelentés-dömpinggel. Az adószakértő ezzel együtt úgy véli, hogy a hazai vállalkozások mégsem fognak visszaélni a kisadózás lehetőségével: „a magyar cégek annyira gyűlölik az adminisztrációt, hogy nem fogják ezt végigcsinálni” – mondta. Ha rászánják az időt, megoldható könyvelő nélkül – válaszolta Vámosi-Nagy Szabolcs arra a kérdésre, hogy a kisadózó vállalkozásoknak szükségük lesz-e továbbra is könyvelőre.

Alapesetben maga is megbirkózhat majd az adminisztrációs terhekkel, miután a számviteli törvény szerinti könyvelés nem lesz kötelező számára – vélte kollégájához hasonlóan Kalocsai Zsolt. Hozzáfűzte: viszont ha a kisadózó már foglalkoztat valakit, akkor nemcsak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, de bérszámfejtésre is szüksége lesz, ami már jelentős adminisztrációs többletkötelezettség. Mindez azt jelenti, hogy a kisadózás előnyeit azok a kisadózók élvezhetik igazán, akik saját magukon kívül mást nem foglalkoztatnak, vagy több, személyesen közreműködő tagot regisztrálnak.

Vadász Iván kifejtette: ha nem alanyi áfamentes a vállalkozás, akkor az áfának megfelelő könyvelést kell vezetni, és a vagyonváltozást is követni kell, ez heti egy-két órás munka, de – mint mondta – Magyarországon nincs olyan vállalkozói kultúra, hogy a cégvezetők ezt rendszeresen meg is csinálják. Az év végén is szükség lehet könyvelői segítségre az elektronikus bevallások elkészítésénél és beküldésénél, sőt a bérek adminisztrálásánál is – mondta az Adótanácsadók Országos Egyesülete alelnöke.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvényt.