Fejlődés a digitális világban: versengés vagy együttműködés?

A kerekasztal-beszélgetésen Baló György Várkonyi Balázsnak tette fel első kérdését: cége a műszaki cikkek kereskedelmén túl tervezi-e, hogy más piacokat is meghódítson? Az Extreme Digital ügyvezető igazgatója kifejtette: a gyökereknek maradniuk kell, hiszen ehhez értenek, emellett viszont kihasználva a platformjaikat elgondolkoztak a lehetőségeken. Vevőik igényeit kiszolgálva a műszaki kereskedelemtől akár el is távolodnának. Új kereskedelmi területekkel bővítenék szolgáltatásokat: először a műszaki területhez köthető dolgokkal, férfiak való, például barkács, autó, gyerek, szépségápolási termékek és szolgáltatások, jobb feltételekkel mint máshol és természetesen az interneten keresztül.
 
Papp István hangsúlyozta, hogy a Microsoft – illetve hazai leányvállalata – már régen nem csak szoftvereket szállít, hanem szolgáltatásokat is biztosít, illetve az okostelefon-piacon is megjelent. Táblagép, játékkonzol, üzleti intelligencia, kereső, social media, Skype – számos területen vannak jelen, és új helyekre lépnek be. A Microsoft Magyarország ügyvezetője szerint a legfontosabb egységes felhasználói élményt biztosítani, integrálni mindezt, hiszen az internet egy gyorsan fejlődő ter, ahol egy pillanatra sem lehet leállni.
 
Mihók Attila, aki a Ringier Kiadó ügyvezető igazgatói pozíciója mellett 2010 júliusától a Népszabadság Zrt. elnök-vezérigazgatói megbízatását is ellátja, úgy látja: a Ringier egy médiavállalat, mely tartamlat állít elő és sokrétű, sok csatornával. A tartalmat digitálisan állítják elő elsősorban, jelen pillanatban ingyenesen. Úgy tapasztalja, hogy akármerre megyünk, ilyen típusú vállalatokkal találkozunk és a vállunk is összeér, mert a tartalmak összeérnek. Olyan tartalmakat állítunk elő, ami pénzt termel, oda lépünk be, ahol erre van esély – szögezte le Mihók.
 
Baló György kitért a nyomtatott sajtó zsugorodására: ha kényszerként éljük meg, fájni fog, ha lehetőségként, akkor ez a tendencia is lehetőséggé válhat. Új üzleti modelleket kell keresni? Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgató szerint ugyan van egy kényszer bizonyos értelemben. Tudomásul vesszük, hogy a régi világ hamarosan eltűnik, ha pedig nem lépünk, akkor a lehetőségeink is tovább csökkennek. Mattheisen úgy véli, nem így kell felfogni a változásokat, hanem meg kell látni, milyen hatalmas lehetőségek tárulnak fel előttünk, ha közeledük egy szélessávú, digitális világ felé. Amikor többszörösödik a tartalom, akkor a tudás is felértékelődik.
 
És hogy miért van szüksége az együttműködésre ilyen méretű cégeknek? Mattheisen meglátása szerint túl gyorsan változik minden. Amikor volt egy origónk, aránylag kevés más tartalom volt elérhető a magyar internetes világban, ez azonban változott – mondta, majd hozzátette: ezért alkalmazkodni kell, szimbiotikus viszonyban kell élni. Mihók Attila szerint az Origo marketingeszköz volt, mely igényt keltett az adsl és az internet használatára. Most mobilnet van, akkor lehet eladni, ha van rajta tartalom, ezeket a tartalmakat pedig szolgáltatni kell a magyar szélessáv felé, így az együttműködések maguktól értetődőek. Papp István szerint a licenszalapú értékesítés a szolgáltatási szféra felé kezd elmenni, ez távközlési modell lényege. A Microsoft nem távközlési szolgáltató, viszont készít alkalmazásokat, melyek nagy adatforgalmat generálnak, ami az együttműködés másik alapja.
 
Várkonyi szerint az e-kereskedelem érdekeit nézve nagyon fontos, hogy egyre több netező van, akikek beépül a mindennapjaiba ez a világ. A profi kereskedőknek együtt kell működnie a tartalomszolgáltatókkal: nekünk azért, hogy mindenhová eljuttassuk a termékeinket, akár versenytársainkkal együtt, ha közös a cél. Ha nő az internetes vásárlás, mindenki többet tud harapni. A növekedés gátja lehet viszont, hogy az online fizetés a teljes fizetés 5%-a alatt van. Vannak ugyan erőfeszítések, hogy ez a szám elmozduljon, de egyelőre ez egy lassú folyamat. A dolgunk a bizalomépítés, a felhasználó úgy gondolkozik, hogy akkor fizet, ha már megkaptam és ha nem vernek át – osztotta meg tapasztalatait az Extreme Digital vezetője.
 
Papp szerint Magyarországon még mindig el vagyunk maradva, hiszen 50 százalék körül van az otthoni gépek aránya. Ezért az első az oktatás, csak utána jöhetnek az alkalmazások, hogy szélesebb tömegeket vezethessünk be a digitális alkalmazásokba. Mattheisen egyet értett: a magyar piac szerinte még nem szokott hozzá az e-kereskedelemhez. Szerinte viszont a magyar ember hamarabb megtanulja az applikációkat okostelefonon keresztül, mint PC-n. Várkonyi rámutatott: sajnos komoly százaléka a felhasználóknak a cég telefonszámát keresi, ezért mehetünk ugyan abba az irányba, amelynek végén a televízión keresztül kapcsoljuk át a hűtő fokozatait, de lépésről lépésre kell haladni.
 
Arra a kérdésre, mely szerint nincs-e túlságosan nagy derűlátás az okostelefonal kapcsolatban, a vitázó felek mind úgy látták: az idő igazolni fogja a növekedést. Ugyan a tartalom-előállításhoz sokkal kényelmesebb a PC, ezért sokaknak kelleni fog a jövőben is, az okostelefonok penetrációjának növekedése nem kérdés – szögezte le Papp. Várkonyi szerint az okostelefon ráadásul az impulzusvásárlásnak is teret fog adni. Mihók Attila arra is rámutatott, hogy soha nem voltak ilyen alacsonyan a piacra lépés határai. A digitális médiapiacra belépni sokkal kevesebb invesztícióba, pénzbe kerül, lásd Facebook.
 
Papp István szerint paradigmaváltás történt a szakmában: régebben öncélú volt, most pedig fogyasztócentrikus a világkép. A felhasználók igénye határozza meg, hogyan alakuljon a piac, a fogyasztók igényei formálják. Egy pillanat alatt tudnak egy-egy alkalmazást felkapni, és ugyanilyen gyorsan eldobni. Várkonyi Balázs aláhúzta: a vásárló egyre igényesebb, ezért ha van egy jó szolgáltatás, lehet, hogy nem kell lecserélni – jónál nem kell jobb.