A bírák nyugdíjazása ügyében az Európai Bizottság fenntartja a keresetét Magyarország ellen az Európai Bíróság előtt, annak ellenére, hogy a magyar alkotmánybíróság időközben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket.
Az Európai Unió Bíróságának Antonio Tizzano bíró által elnökölt eljáró tanácsa hétfőn tartotta meg Luxembourgban az ügy tárgyalását. A felperes, vagyis az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény nevében Talabér-Ritz Klára, a magyar kormány nevében pedig Fehér Miklós, az igazságügyi tárca képviselője fejtette ki álláspontját.
A brüsszeli bizottság szerint a nyugdíjkorhatár leszállítása az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, ami ütközik a diszkrimináció uniós tilalmával. Fehér azzal érvelt a bizottsági kereset elutasítását kérve, hogy egyfelől az alkotmánybírósági döntés megszüntette a vitatott rendelkezéseket, másfelől pedig azok a rendelkezések egyébként sem ütköztek uniós jogba, mert igazolható célra, a minőségi igazságszolgáltatás kialakítására irányultak.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
