Változatlan a magyar kormány szándéka: ahogy 2011 novemberében jelezte, megállapodást szeretne kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval – mondta Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a portfolio.hu által szervezett budapesti gazdasági fórumon kedden.
Varga Mihály szerint a magyar gazdaság helyzete kétséget kizáróan javult az elmúlt hónapokban, de, mint fogalmazott „messze vagyunk még attól az ideális állapottól, amikor egy ilyen külső támaszt el lehet dobni”. A tárca nélküli miniszter A magyar gazdaság kilátásai – Helyzetértékelés című előadásában elmondta: a magyar kormány tárgyalási ajánlatát jelenleg is értékelik a nemzetközi hitelezők, a magyar delegáció bízik benne, hogy a tárgyalások folytatása után a megállapodás belátható közelségbe kerül.
A fideszes politikus a pénzügyi biztonsági háló hozadékai között említette, hogy a piac elkezdte beárazni a megállapodást, és emlékeztetett rá: a magyar adósságra köthető biztosítási ügyletek ára, az irányadó CDS-árfolyam a januári 720 bázispont feletti szintről hétfőre már 300 bázispont alá csökkent. Ebben a nemzetközi környezet javulása mellet szerepe van annak is, hogy Magyarország sokkal inkább törekszik erre a biztonsági hálóra. A megállapodással Magyarországnak olyan programja lesz, amely sokkal feszesebb állami gazdálkodást garantál – tette hozzá.
A magyar tárgyalódelegáció vezetője kijelentette: a jelenlegi, 16 százalékos beruházási rátával nemcsak rövid távon, hanem hosszú távon is gondjai lehetnek a gazdaságnak. A válság előtti magas hitel-betét arány azt jelentette, hogy volt honnan elszenvedni a zuhanást a beruházásban – tette hozzá.
Varga Mihály szerint a magyar gazdaság most kezd először szembesülni azzal a teljesítménnyel, amire valójában képes, hiszen az elmúlt évek teljesítményét a hitelezés, és az államháztartás eladósodása fűtötte. Úgy fogalmazott: ha a teljesítményből levonjuk ezeket a tényezőket, akkor a stagnálás körüli ingadozás sajnos az elmúlt évekre is jellemző volt, akkor, amikor még nem válság volt a világgazdaságban, hanem konjunktúra. Leszögezte ugyanakkor, hogy ez nem menti fel a mostani kormányt sem az alól, hogy ezeken a mutatókon javítson. Tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet, s ehhez a növekedéshez kell partnert keresni, aki segít javítani a jelenlegi rátán – mondta.
Az egyik legnagyobb problémának nevezte a potenciális növekedési ráta évek óta tartó csökkenését. Míg a többi visegrádi tagállamban 3 százalék feletti potenciális növekedési ütem várható 2013-ban, addig ez Magyarországon 1 százalék alatt van. A potenciális növekedési ráta, amely a munka, tőke és technológia termelékenységéből tevődik össze, durván visszaesett a régiós országokhoz képest – mondta. De 2009-ben történtek pozitív lépések: az akkori kormány bérvisszafogó politikát hirdetett meg, amely lassította ezt a zuhanást – tette hozzá.
A hiteltárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter a magyar államadósság-pályáról szólva kiemelte, az utóbbi évek egyik legjobb eredményének tartja, hogy elkezdett csökkeni az adósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya. A következő évek célkitűzéseit ismertetve Varga Mihály kijelentette: Magyarország az uniós országok azon csoportjába tartozik, ahol lépni kell a költségvetési egyenleg javítása érdekében „és lépnek is”. „A strukturális egyenlegünket javítani tudjuk, és ennek vannak pozitív következményei”.
Varga Mihály szerint a 2013-as – a választások előtti – év rendkívül fontos lesz, ugyanis nem fér bele a magas költségvetési hiány. Kifejtette: sem a túlzottdeficit-eljárás miatt, „sem saját magunknak nem engedhetjük meg, hogy visszacsússzunk oda, ahonnan már nagy nehezen elkezdtünk kilábalni”.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
