Több pénzt kaphat a megyei kulturális intézményrendszer

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár az elmúlt hatvan év legnagyobb horderejű koncepcionális átalakításának nevezte a múzeumokról, könyvtárakról és a közművelődésről szóló törvénynek az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága előtt hétfőn ismertetett módosítását. Mint közölte, a korábban megyei fenntartású múzeumok és könyvtárak többsége a települési önkormányzatok fenntartásába kerül, mivel a bevételeik folyamatos csökkenésével a megyék képtelenné váltak kulturális intézményeik finanszírozására. Másfelől a saját fenntartású intézményeket a települési önkormányzatok és a helyi vállalatok sokkal inkább magukénak érzik és szívesebben támogatják – érvelt az államtitkár. Felidézte, hogy 2012. január 1-én az addig megyei fenntartású intézmények a megyei intézményfenntartó központok (mik) kezelésébe, így állami tulajdonba kerültek; ezen intézmények finanszírozására az Emberi Erőforrások Minisztériumában 107,6 milliárd forintot különítettek el.

L. Simon László elmondta, hogy a törvényjavaslat a nagy városi múzeumi intézményeket a megyeszékhelyek fenntartásába adja, ezek hatóköre azonban továbbra is megyei szinten marad; mindehhez megfelelő finanszírozási konstrukció is társul. A megyeszékhelyi múzeumok fenntartását jövőre 2,6 milliárd forint szolgálja – jelentette be az államtitkár. Összehasonlításul megemlítette: idén a mik-ek 2,6 milliárd forintot fordítottak a megyéktől átvett egész múzeumi hálózatra. Jövőre a megyeszékhelyen kívüli múzeumokra további 1 milliárd forintot szán a tárca – fűzte hozzá. Néhány országos jelentőségű egység – például a sátoraljaújhelyi Magyar Nyelv Múzeuma, a gyöngyösi Mátra Múzeum vagy a pákozdi 1848-as Emlékmúzeum – állami fenntartásban, országos múzeumok filiáléjaként fog működni, 2013-ban 700 millió forintból. L. Simon László beszámolója szerint a települési önkormányzatok fenntartásába adott múzeumok ingó és ingatlan vagyona egyelőre állami tulajdonban marad, de a tapasztalatok összegzése után a tárca tárgyalni fog a kérdésről. A törvényjavaslat az állam számára egyetértési jogot is biztosít az intézetvezetők kinevezésénél.

Sokkal bonyolultabb a helyzet a megyei könyvtárak esetében, mert ezeknél többféle fenntartói konstrukció is létezik – közölte az államtitkár. Az új rendszerben a korábbi megyei könyvtárak finanszírozását szintén a megyeszékhelyek önkormányzatai veszik át; azokon a településeken, ahol a megyei mellett városi könyvtár is működött, intézmény-összevonásokat hajtanak végre – ismertette a tervezetet. Mint elmondta, a megyeszékhelyi könyvtárak működtetésére jövőre 2,85 milliárd forint jut, ezek kistelepülési feladatellátására azonban külön 1,7 milliárd forintot szánnak; ez az összeg magában foglalja majd az eddigi 200 millió forintos mozgókönyvtári normatívát is. A közművelődés területén az államtitkár beszámolója szerint meg akarják erősíteni a megyei feladatellátást, ez azonban nem megyei művelődési központok fenntartását jelenti, hanem elsősorban a szakmai felügyeleti rendszer működtetését; erre 1,1 milliárd forint szerepel a költségvetésben. L. Simon László ismertette a 2013-as büdzsé további forrásmegosztási tervezetét is: az állami fenntartás mellett átalakuló levéltári rendszerre 2,2 milliárd forint jut, míg a települési önkormányzatok könyvtári és közművelődési feladatainak támogatására 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A megyeszékhelyek számára 710 millió, a főváros részére 677 millió, a budapesti kerületeknek pedig további 677 millió forintot szánnak közművelődési feladatokra.

Ezzel a kormányzat visszahozza az előző kabinet által eltörölt kulturális normatívát, úgy, hogy pontosan és áttekinthetően differenciálja is azt – hangsúlyozta az államtitkár, majd megjegyezte, mindehhez jelentős mennyiségű forrást is sikerül biztosítani. De nemcsak pénzről van szó, módszertani megújulásra is szükség van – emelte ki L. Simon László, hozzátéve: az alacsony látogatottságú múzeumi egységeket nem bezárni kell, hanem megtölteni élettel. Novák Előd hozzászólásában nagyobb mennyiségű forrás bevonását tartotta szükségesnek, míg Karácsony Gergely azzal kapcsolatban fejezte ki kétségeit, hogy tartható lesz-e a 2013-as költségvetés. Hiller István az oktatásügyben „elemi erővel” zajló államosítás és a kulturális intézményrendszer decentralizációja között fedezett fel koncepcionális ellentmondásokat. Válaszában L. Simon László hangsúlyozta: évtizedek óta először hoztak létre ilyen átgondolt kultúrafinanszírozási modellt, pontosan meghatározott feladatokkal és az azokhoz rendelt forrásokkal.

A kulturális bizottság 15 igen szavazattal 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta az indítványt.