Social Link konferencia: A közösség mi magunk vagyunk

Az interaktív közösségi média az integráció, a tapasztalatcsere, az önfejlesztés és a tanulás terepévé vált. A közösségi média társadalomformáló erejének demonstrálására jött létre a Social Link konferencia. Az előadások és workshopok helyszínéül 2012 szeptember 18-án az R33 kulturális központ szolgált. Odaérkezvén az ember egyszerre érezhette magát hippinek és művésznek. A különös dekorációk tömkelegében, a kényelmes fotelekkel és kanapékkal berendezett udvaron csak a kapun található „zártkörű rendezvény” feliratú tábla, a rotyogó gulyásleves, a folyamatosan érkező vendégek és előadók érzékeltették, hogy valami készülőben van.

Az első előadást Michael Sinclair Stewart, szociálantropológus tartotta a Mass Observation irányzat alapjairól. A mozgalom 1937 és 1945 között az antropológia és a szociológia keretei között a részvételen alapuló, digitális társadalom létrejötténél bábáskodott. A közösségi tudás közösségi média segítségével való továbbadásával új lehetőségek bontakoztak ki  az egyéni kapcsolatok területén. Erre a feladatra teremtetett a Newsflare, valamint a MyStreet oldala is, amelyeket a közösség tagjai töltenek fel tartalommal, és a platformtérképen azt is nyomon tudjuk követni, hol történt az esemény. Az efféle nyitottság újfajta kapcsolatteremtést tesz lehetővé. Természetesen ezek a folyamatok nemcsak társadalomformáló erővel bírnak, hanem kedveznek a kutatásnak is. Példaként az előadó Kertész János kutatót említette, aki az emberi kapcsolatok változását vizsgálta 5 millió telefonhívás elemzésével.

Az Isabel Projektről szólt a következő előadás. A projekt egy olyan új módszert takar, amely gyakorlatok, tevékenységi körök, új dolgok megismertetésével összetartó közösségeket képes létrehozni.  A kezdeményezés 1937-ben indult Angliából egy szociológiai kutatással, amely a tömeges részvételt vizsgálta. Teljes mértékben populista projekt volt, a kutatók is saját kutatási célpontjaikká váltak. Mit olvasnak? Milyen termékeket használnak fel az emberek? Ezekre a kérdésekre keresték a választ, az adatokat pedig úgynevezett érzelmi térképeken helyezték el, amely jól mutatta a közélet alakulását. Az antropológia és a szociológia összefonódott, az Isabel projekt célja pedig azóta is az aktív állampolgárság megerősítése a közösségi média eszközeivel.

Hét csoport vett részt a kezdő feladatban. Informatív videókat készítettek, amelyek társadalmilag fontos ügyeket mutattak be. Több millió oldalnyi dokumentum jött létre a munkálatok során, hatalmas sikert érve el. Az Isabel projekt kézikönyv alapján dolgozik, amelyet Ángel Garcia del Dujo, a spanyol University of Salamanca oktatója ismertetett. A projekt az oktatást, mint társadalmi jelenséget kezeli. A tanulás egyéni és társadalmi nyomás hatására jön létre. Új technológiák felhasználásával új embereket lehet integrálni az oktatásba. Ehhez járul hozzá a virtuális tanulóbusz is, ahol élmények, cselekedetek általi tapasztalatszerzés valósulhat meg, egy új innovációs stratégia keretein belül.

Társadalomformálás

Dr. Gayer Zoltán a BKF közösségi média szakirány egyik vezetője a közösségi média társadalomformáló erejéről tartott előadást. Vajon a web 2.0 elhozza a valódi demokráciát? Térdre tudja kényszeríteni a hatalmat? A közösségi média forradalom, amely kifordítja a világot a sarkaiból, a web 2.0-nak hála pedig egyre nagyobb teret nyer az egyéni vélemény, illetve a résztvevő közösség hatalomgyakorlása blogolás vagy éppen wikipedia használat közben. Uj Péter, az Index főszerkesztője 2007-ben a következőket mondta: „maga alá fog gyűrni minket a web 2.0” idézi fel Dr. Gayer Zoltán. A tér valóban egyre nagyobb 2007-2008-tól a Facebook hatása megnő, egyre nehezebbé téve a botrányok, társadalmi jelentőségű ügyek eltusolását a politikai hatalom birtokosai számára. Így könnyen robbanhatott a TV2 által le nem hozott Educatio kiállításon készült videó, amely vírusként terjedt az interneten és hatalmas ellenállást váltott ki a közösségben a csatorna iránt. Hatására rengeteg hozzászólás született, amelyekre a TV2 Facebook oldalán letiltással reagált ezzel is tovább bőszítve a közönséget. Ebből is láthatjuk, hogy a társadalom mozgatható hálózattá vált, kis csoportok is nagy hatást érhetnek el.

Közösségi riporterek

Mindezek után mi a teendő? Megtanítani az embereket „újságírónak” lenni, audiovizuális képzések, interjúkészítési fortélyok megosztásával. Ezeknek a készségeknek a birtokában mindenki saját közössége formálójává válhat. Az Európai Közösségi Riporter hálózat segítségével az Isabel projekt eredményei tovább élnek.

A hálózat segít, hogy a kirekesztett társadalmi csoportok a közösség figyelmének középpontjába kerülhessenek. Történeteikkel meg tudják változtatni környezetüket. A társadalmi élet dokumentálása hatalmas erővel bír, a SPARTIME című film a munkásosztály szabadidős tevékenységét mutatja be, amely kétértelműségével nem rejt el semmit. A filmből az előre nem tervezett részeket sem vágták ki.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a technológia önmagában nem old meg semmit. Bizonyos társadalmi csoportok még mindig kirekesztettek a médiából, hiszen nincs lehetőségük használni, nem rendelkeznek sem számítógéppel sem mobiltelefonnal.  A növekvő felhasználószám azért biztató.  Az információk birtokában a felhasználók képesek bekapcsolódni a társadalmi vitákba, eszközöket kapnak reagálni az eseményekre.

A konferencia végkövetkeztetése az, hogy a helyi polgároknak az új technológiák, és a közösségi média erősödésével sokkal nagyobb hatása van a társadalom életére, mint eddig bármikor.