L. Simon László kultúráért felelős államtitkár csütörtök délután fogadta Zelnik István műgyűjtőt, akivel többek között a Seuso-kincsek lehetséges sorsáról tárgyalt.
Az államtitkárság által kiadott közlemény szerint L. Simon László hivatalában fogadta az ismert műgyűjtőt, akivel csaknem egyórás tárgyalást folytatott. A megbeszélésen L. Simon megerősítette, hogy a magyar állam továbbra is a Seuso-kincsek tulajdonosának tekinti magát, azok visszaszerzése érdekében minden törvényes megoldás előtt nyitott. Zelnik István ígéretet tett arra, hogy a kincsek visszaszerzésére vonatkozó megoldási javaslatát írásos formában is eljuttatja az államtitkárhoz. A további lépéseket a kormányzat annak ismeretében fontolja meg – áll a dokumentumban.
Zelnik István, a nevét viselő budapesti aranymúzeum tulajdonosa augusztus 1-jén jelentette be: megvásárolná a vélhetően Polgárdi közelében előkerült, majd máig ismeretlen módon külföldre juttatott késő római ezüstkincs együttest. A sokmilliárdos befektetéshez a magyar állam jóváhagyása is szükséges, Magyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a kincset, noha ezt az igényét az amerikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie.
L. Simon László augusztusban közölte: Zelnik István ajánlatát a kormányzat komolytalannak tartja. Ehelyett abban bíznak, hogy a leletegyüttes az elmúlt években elvégzett jelentős tudományos háttérmunka révén kerülhet vissza Magyarországra.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
A Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály csapata tartott közösségi régészeti napot.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Nem feltétlen jó hír ez, pláne azoknak az embereknek, akik a part közelében tartózkodnak.
Trump és a republikánusok szoros küzdelemben a Kongresszus irányításáért – drámai változások jöhetnek az amerikai politikában.
