LB-iránymutatásokat helyezett hatályon kívül a Kúria

A jogegységi eljárást a kollégiumvezető kezdeményezte. Indítványa arra irányult, hogy az elmúlt évtizedek során bekövetkezett jogszabály-változásokra tekintettel a Kúria ne tartsa fenn a hibás teljesítéssel, illetve a szavatossági igények érvényesítésének elévülésével és a jogvesztő határidőkkel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság I. számú Polgári Gazdasági Elvi Döntésének, egy pontját, továbbá a más szavatossági jogra áttéréssel kapcsolatban a Gazdasági Kollégium 11. számú állásfoglalását.

 

Az indítvány szerint az elvi döntés kifogásolt részei a hatályos jogszabályokkal és a bírói gyakorlatban kialakult elvekkel ellentétes iránymutatást tartalmaznak, az állásfoglalás pedig a polgári eljárásjog változása miatt már nincs összhangban a hatályos rendelkezésekkel. A Kúria polgári kollégiumának teljes ülése Darák Péter kúriai elnök vezetésével mint jogegységi tanács az indítványnak megfelelő döntést hozott június 21-én. A kollégiumi ülésen határoztak arról is, hogy kiegészítik a polgári kollégium hibás teljesítésekkel kapcsolatos 2004-es véleményét.

 

Wellmann György elmondta, hogy ezeken a három évtizeddel ezelőtti legfelsőbb bírósági iránymutatásokon túlhaladt az idő a jogszabályváltozások miatt, ezért vált szükségessé a hatályon kívül helyezésük. A gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve a csődtörvény által szabályozott területeken is vannak még hasonló, felülvizsgálatra szoruló iránymutatások. Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) kapcsán pedig az elmúlt évtizedben született jogegységi határozatokat is indokolt lesz majd áttekinteni.

 

Ugyanakkor a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az új Ptk. várhatóan 2014. január 1-jei hatálybalépése után is számos korábban keletkezett jogviszonyra vonatkozik majd a jelenlegi Ptk. Feltehetően még évtizedek múlva is lesznek olyan jogviták, amelyekben a jelenlegi Ptk. alapján dönt a bíró, hiszen a jogviszony létesítése is azon alapult. Így pedig nem kizárt, hogy a jelenlegi Ptk.-hoz kapcsolódó legfelsőbb bírósági iránymutatások, jogegységi döntések még évtizedek múlva is alkalmazhatóak lesznek. Időről időre történő felülvizsgálatuk indokolt lehet, de automatikusan nem vesztik hatályukat az új Ptk. életbe lépésével.

 

A Kúriának — a Legfelsőbb Bíróság jogutódjának — az egyik új, alaptörvényben rögzített feladata, hogy biztosítsa a bíróságok jogalkalmazásának egységét, és ezzel összefüggésben kötelező jogegységi határozatokat hozzon a bíróságokra.

 

A tavaly elfogadott bírósági szervezeti törvény szerint jogegységi eljárásnak van helye például a joggyakorlat továbbfejlesztése, illetve az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, vagy ha egy korábbi jogegységi határozatot kívánnak megváltoztatni, illetve hatályon kívül helyezni, valamint ha a Kúria egyik tanácsa elvi jogkérdésben kíván eltérni a Kúria másik tanácsától. Az 5 illetve 7 tagú jogegységi tanácsok mellett jogegységi tanácsként járhat el a Kúria teljes kollégiuma, ha a jogegységi eljárás célja például korábbi legfelsőbb bírósági irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások illetve jogegységi határozatok megszüntetése.

    

A törvény szerint jogegységi eljárást kezdeményezhet a Kúria elnöke, kollégiumvezetői, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtáblák elnökei, a Kúria tanácselnökei és a legfőbb ügyész.