Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Találkozót hív össze az Európai Bizottság a következő hetekben az ír és a magyar hatóságok között annak megvitatására, hogy mi okozta az európai elfogatóparancs „egyértelműen rossz működését” az ír gázoló ügyében. Mindezt Viviane Reding, az európai uniós végrehajtó testület alelnöke, igazságügyi felelőse jelentette be.
Reding Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek szerdán írt válaszlevelében hozzátette azt is, hogy a találkozó alapján „a lehető legkorábbi alkalommal” személyesen is tárgyalni kíván a témáról a magyar miniszterrel és ír kollégájával.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden fordult levélben Alan Shatter ír igazságügyi miniszterhez és a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztoshoz a 2000-ben Leányfalun, két kisgyermeket elgázoló ír Francis Ciarán Tobin ügyében. Az Alan Shatternek címzett levélben a tárcavezető egyebek között azt írta, sajnálattal vette tudomásul, hogy az ír Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az Írországban tartózkodó Tobin, aki egy két- és egy ötéves kisgyermeket gázolt halálra, nem adható át Magyarországnak, és hogy nincs olyan további jogi eszköz az ír jogrendszerben, amelyet alkalmazni lehetne a férfi ügyében.
A Viviane Redingnek küldött levelében Navracsics Tibor kiemelte: „több mint sajnálatos” és „teljes mértékben összeegyeztethetetlen” az európai elfogatóparancsról szóló 2002-es tanácsi kerethatározat szellemével, hogy bár a szabályozást egy tagállam elfogadta, bűncselekményt okozó állampolgára mégis mentesülhet a büntetőjogi következményektől. A miniszter arra kérte a biztost: vizsgáljon meg minden körülményt az ügyben, és fontoljon meg minden lehetséges eszközt, hogy hatékony lépéseket tehessenek az uniós jog keretei között, és így a jövőben ne fordulhasson elő ilyen eset.
Brüsszelben kelt válaszlevelében – amelyet a magyar tárca bocsátott az MTI rendelkezésére – Reding kiemelte, hogy az Európai Bizottság számára „a legnagyobb mértékű fontossággal bír, hogy a valamennyi EU-tagállam igazságügyi miniszterének közös döntésén alapuló európai elfogatóparancsot az összes tagállam minden hatósága saját gyakorlatába hatékonyan átvegye és alkalmazza”. Hozzátette: a bizottság többször – például az elfogatóparancsra vonatkozó szabályozás átültetéséről tavaly áprilisban készített jelentésében – emlékeztette is valamennyi tagállamot, hogy milyen fontos a parancs az európai igazságügyi rendszer szempontjából.
Megjegyezte Reding azt is, hogy az európai elfogatóparancs működtetése „magas szintű kölcsönös bizalmat követel meg a tagországok jogrendszere között”. Ez azt is jelenti, hogy „az EU minden tagállamának és intézményének folyamatos és tartós erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy ezt bizalmat, amely a hatékony és független nemzeti igazságszolgáltatási rendszereken alapul, továbbfejlessze és erősítse” – áll a levélben. Az uniós biztos a levélben őszinte együttérzését fejezte ki a leányfalui balesetben elgázolt gyermekek családjának. Jelezte, megérti, hogy az ügy fejleményei növelték a család számára a már eleve elviselhetetlen terheket, és bizonyosságát fejezte ki, hogy a magyar hatóságok minden szükséges támogatást megadnak neki.