Orbán a keleti nyitás fontosságát hangsúlyozta Kazahsztánban

2012. május 04. 10:04

Karim Maszimov kazah kormányfővel tárgyalt pénteken Asztanában Orbán Viktor, aki úgy fogalmazott: nemcsak úgy jött a közép-ázsiai országba mint Magyarország miniszterelnöke Kazahsztán miniszterelnökéhez, hanem mint „egy nyugati testvér a keleti testvérhez”. Magyarország a keleti nyitás politikájával kíván alkalmazkodni a globális világgazdaság változásához, amely az olyan országokat, mint Kazahsztán, rendkívüli módon felértékeli – hangsúlyozta Orbán.

2012. május 04. 10:04

Magyarország keleti nyitásának fontosságáról beszélt a magyar kormányfő a Karim Maszimov kazah miniszterelnökkel folytatott plenáris tárgyaláson pénteken Asztanában. A találkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor azt mondta, Kazahsztán az élő cáfolata annak, hogy világgazdasági válság lenne. Magyarország meghirdette a keleti nyitás politikáját, ezért már régen esedékes volt, hogy egy magyar kormányzati-üzleti delegáció látogasson Kazahsztánba – mondta Orbán Viktor a plenáris megbeszélés első, nyilvános perceiben. Magyarország a keleti nyitás politikájával kíván alkalmazkodni a globális világgazdaság változásához, amely az olyan országokat, mint Kazahsztán, rendkívüli módon felértékeli – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor közölte: Magyarország nagyra értékeli azt a teljesítményt, amelyet az elmúlt húsz évben nyújtott Kazahsztán, a térség hosszabb távon is vezető és meghatározó állama. Álláspontja szerint Kazahsztán az élő cáfolata annak a közkeletű felfogásnak, amely szerint világgazdasági válság lenne: „vannak a világnak olyan részei, amelyek válságban vannak, és vannak, amelyek nincsenek. Mi a világnak abból a részéből jöttünk, ahol válság van, abba a részébe, ahol nincs válság”. A sajtónyilatkozatban is megerősítette a kormányfő, hogy Magyarország az elmúlt húsz évben egy sikeres nyugati integrációt hajtott végre, most pedig a keleti nyitás politikáját folytatja, alkalmazkodva a világgazdaság súlypontjának eltolódásához. Látogatását úgy jellemezte, hogy nemcsak úgy jött a közép-ázsiai országba mint Magyarország miniszterelnöke Kazahsztán miniszterelnökéhez, hanem mint „egy nyugati testvér a keleti testvérhez”. A tájékoztató előtt több kétoldalú megállapodást is aláírtak a két ország képviselői, egyebek mellett a két kormány közös nyilatkozatát, továbbá adóügyi információcseréről szóló dokumentumot, egészségügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, valamint a két ország kereskedelmi és iparkamarájának megállapodását egy üzleti tanács létrehozásáról.

A kazah miniszterelnök kedvezően fogadta azt, hogy Magyarország csatlakozni akar azokhoz az európai országokhoz, amelyeknek stratégiai együttműködési megállapodásuk van Kazahsztánnal – emelte ki a most megkötött megállapodásokkal kapcsolatban Orbán Viktor, kitérve arra is, hogy javasolta vegyesvállalatok létrehozását és az ezek működését segítő pénzügyi alap felállítását. Említést tett a Mol kazahsztáni szerepvállalásáról is, így arról, hogy a magyar olajipari cég sikeresen működik együtt kazah vállalatokkal. Egyúttal arra kérte kazah kollégáját, hogy országában további lehetőségekhez juthasson a Mol. Szavait azzal zárta, hogy a magyar kormány ismeri Nurszultan Nazarbajev kazah államfő gazdasági téziseit, amelybe „beleférünk, nekünk is lehet benne helyünk”. A magyarországi látogatásra meghívott Karim Maszimov kazah miniszterelnök a találkozón a kétoldalú együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy Orbán Viktorral reggeli szűk körű megbeszélésükön megvitatták az Európai Unió és Közép-Európa helyzetét is. A sajtótájékoztatón a kazah vezető úgy vélekedett, hogy a magyar kormány keleti nyitása sikeres lesz. Mint mondta, abban bízik, hogy a megkötött oktatási, mezőgazdasági, építőipari megállapodások a lehető legrövidebb időn belül konkrét eredményekhez vezetnek.

Orbán Viktor kétnapos kazahsztáni látogatásának zárásaként délután találkozik Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel.

Összesen 76 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
jag3
2012. május 04. 14:16
"Budapesten Kínát szeretnék stratégiai partnernek tekinteni, kölcsönös alapon" Közgazdasági értelemben Kina... a közvetlen konkurrenciánk. Másképp meg: Kina mint stratégiai partner = az No és Fo mint stratégiai ellenfél. Jó választás... Amúgy a cikkhez: jön már a gáz?
korona
2012. május 04. 14:08
(Bemásolt írás) VÁLTOZÁSOK ELŐTT Ha jól emlékszem, ezt az "ötlet" már eléggé régóta a JOBBIK hangsúlyozta.(georg1945) Felgyorsult a „keleti nyitás” – de nagyon Orbán népes küldöttséggel Kazahsztánban tárgyal, Szaúd-Arábia mezőgazdasági minisztere Budapestre látogatott, míg néhány napja a kínai külügyminiszter-helyettes állt meg fővárosunkban, hogy brüsszeli tárgyalásai előtt nem kevesebb, mint hét együttműködési egyezményt írjon alá a magyar miniszterelnökkel. Li Ko-csiang külügyminiszter-helyettes megérkezése előttig sokan hitték, hogy főnöke, a kínai miniszterelnök korábbi budapesti látogatásán tett magyar bejelentések üres frázisokká váltak, mert a nagy ígéretekből semmi kézzel fogható nem láthattunk. Igaz, hogy még mindig nem „az igazi”, nagy léptékű megállapodásokat írták alá, de a számunkra nyújtott 1 milliárdos kínai hitelkeret nem „semmi”. Az pedig kisebb atombomba erejével hatott még a világsajtóra is, ahogyan a múlt hét elején a Magyar Nemzet kérdésére válaszul Orbán Viktor Brüsszelben kijelentette, a MOL kilép az uniós Nabucco földgázvezeték konzorciumából, mert az orosz Déli Áramlat vezeték a realitás. A fejleményeket érdeklődéssel követő be nem avatottak nem tudják, mi is történik valójában a háttérben. A kiszivárgott hírek szerint Fellegi Tamás miatt volt a késés, aki az Orbán-kormány részéről tárgyalt korábban Pekingben nem igazán jól, és Moszkvában még kevesebb sikerrel. Azt is tudni vélik egyesek, hogy a keleti tárgyalásokkal megbízott Matolcsy-minisztérium ért el most eredményeket, karöltve a pekingi magyar nagykövetséggel. A Fideszen belülről jövő, általunk megbízhatónak ítélt informátorok szerint a keleti fordulat felgyorsulása és megerősödése akár szerkezeti változásokat is okozhat a külügyek intézésében, ahol az atlantisták – Martonyi külügyminiszter és Németh Zsolt államtitkár – szerepe csökkenhet. Az is biztos, hogy Orbán balliberális ellenzéke is sokat segített és segít a keleti fordulatban. Micsoda? – halljuk lelki „füleinkkel” olvasóink felhördülését. De igen, ez így van. Ugyanis a vegytiszta balliberális vonulat a tőle telhetőt igen hatékonyan tette meg, hogy a nyugati fővárosokat Magyarország ellen hangolja. Mivel Orbánt most már Nyugatra nem hívják meg, a miniszterelnök energiáját még daccal is erősítve igyekszik felgyorsítani keleti fordulatát. Mintha nem is az az Orbán lenne – jegyezhetnénk meg memóriánkat elővéve a sublótból -, aki néhány éve még vérig sértette az akkori budapesti orosz nagykövetet és akinek Balog Zoltánja – aki Réthelyi posztját veszi át egy kibővített nemzeti erőforrás minisztérium élén – buzgón emelte magasba a tibeti zászlót. Kína kezd a világ közepe lenni. Oroszországnak és Kazahsztánnak óriási energiaforrásai vannak. Az olajban közismerten nem szűkölködő szaúdiakkal – és később elsősorban az Öbölbeli Együttműködés Tanácsa (GCC) öt tagországával – nemcsak baromfik szállításáról lehet tárgyalni: fizetni mindenért tudnak. Asztanában, a kazah fővárosban – ahol tudnak a magyar rokonságról – Magyarországot kiemelt stratégiai partnernek tekintik, mondta Varga Mihály államtitkár. A MOL Kazahsztánban további negyedmilliárd dollárt fektet be. Budapesten Kínát szeretnék stratégiai partnernek tekinteni, kölcsönös alapon. Hogy mennyire fáj mindez a balliberális oldalnak, egy jellemző mondat a szerdai hvg.hu-ból: „Úgy látszik, nem hiába roadshow-ztak a térségben a magyar politikusok.” Ugye kevés olvasónk állítaná, hogy ugyanilyen hangnemben írna ez a portál, ha Orbán Izraelbe látogatott volna? Távlataink káprázatosak. Egyetlen példa: Omán brüsszeli nagykövete azt mondta, a GCC-ben Magyarországról „minden mennyiségben” át tudnának venni a muzulmán rítus („halal”) szerint levágott baromfi és marha húsát, friss almát és körtét, sajtot és gyümölcs-, valamint zöldséglevet. Miközben – és ez vonatkozik Kínától Oroszországig a fenti országok mindegyikére – nem követelnék, hogy Simor András bankelnök fizetése maradjon nagyobb az amerikai elnökénél. Orbán Viktor azt mondta, két lábon kell állni: a Nyugat mellett a feljövő Kelet fontosságát hangsúlyozva. Mi azt tanácsoljuk neki: eddzen minél többet az eddig elhanyagolt jobb lábára, mert jól focizni satnya fél lábbal nem igen nyerő. Ordosz műhely
tarackos
2012. május 04. 12:14
Jól kivágtad magad Soma, csak virítani kellett a jokert: zelmúltnyócév...;)
G. Pantyelejevics
2012. május 04. 11:15
Ehhez nincs mit hozzátenni. Hamarosan Észak-Korea jön és a naridroidok annak is tapsikolni fognak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!