Nagyobb beleszólást követeltek a szakszervezetek

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint tagszervezeteik biztos munkahelyekért, tisztes megélhetésért, továbbá elérhető és működő közszolgáltatásokat követelve tüntetettek. A rendezvén fő mottója a „Be a szakszervezetekbe!”-gondolat volt.

 

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a tüntetőkhöz szólva azt mondta: „ha nem akarsz egyedül maradni a küzdelemben, és számítasz a közösség segítségére, akkor be a szakszervezetekbe!”. Hangsúlyozta: „mi kimegyünk az utcára, ott leszünk a munkahelyeken”. A tüntetők egyebek mellett „El a kezekkel a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjaktól!” és „Elég volt!” feliratú transzparensekkel jelentek meg a városligeti napozóréten. A szakszervezeti szövetségek tagszervezeteinek zászlói mellett a tömegben a Szolidaritás lobogóit is látni lehetett. 

 

Borsik János, az ASZSZ elnöke úgy fogalmazott: a kormány azt ígérte, egymillió új munkahelyet teremt tíz év alatt, ugyanakkor ha a kabinet „még eredményes lesz egy kicsit”, akkor a munkanélküliek száma közelíti majd az egymilliót. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a munkanélküliek ellátását három hónapra szűkítették, miközben az európai átlag egy év. Kifejtette: az egészségügyben katasztrofális a helyzet, a közlekedésben hatalmas feszültségek vannak, a júliusban életbe lépő új munka törvénykönyve (Mt.), valamint az új adók mind a munkavállalókat sújtják, és a munkaadóknak adnak szabad kezet. Az Mt. kapcsán Borsik János kiemelte: a rendszerváltás óta nem volt arra példa Magyarországon, hogy törvényi úton csökkentsék a kereseteket. A kormány emellett „kőbe véste” az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert, amely 540 milliárd forint kiesést okozott a költségvetésben, miközben a munkavállalók 84 százaléka rosszul járt vele, és most újabb adókat akarnak kivetni. Az elnök szerint a kormány megtámadta a szakszervezeteket, szétverte az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, és támadja az érdekvédelmet, mert tudja, ha a munkások összefognak, „akkor nekik bajaik lesznek”. A demokrácia erősítését, tiszteletét követelik a tüntetők a kormánytól - mondta.

 

Varga László, a SZEF elnöke kiemelte: a kormány, utóbbi két évben hozott intézkedéseivel „még nem tette rabszolgájává a munkát, de már korlátozza a szabadságát”. Elmondta, hogy a közszolgálati bérek évek óta változatlanok, de értékük húsz százalékát „megette” például az infláció vagy az adórendszer. Ő is kiemelte, hogy az új Mt. kiszolgáltatja a munkavállalókat a nagytőkének, a „zsákutcás”, érettségit nem adó új szakképzési rendszer pedig az élethosszig tartó tanulásra alkalmatlan fiatalok tízezreit bocsátja ki a munkaerőpiacra.

 

Varga László szerint nincs jogbiztonság, nincs értelmes párbeszéd, csak látszattárgyalások és különmegállapodások vannak. „A munkavállalókat kiszolgáltató, a szakszervezeteket semmibe vevő (...) hatalomnak meg kell értenie, hogy nélkülünk nincs, velünk lehet” - mondta Varga László. Kiemelte, hogy a szakszervezetek és a politika kompromisszumkereső együttműködésének nincs alternatívája, ezért a jelszó „Be a szakszervezetekbe!”. 

 

Kuti László, az ÉSZT elnöke szerint az ünnep valaminek a vége és valaminek a kezdete. „Elegünk van abból, hogy a gazdagoknak kedveznek, és közben a zsebünkben turkálnak, elegünk van abból, hogy oda a jövő és hogy hülyének nézik a társadalmat” - mondta. Az elnök szerint követelni kell az emberhez méltó életet, nemcsak „nyomorúságosan vegetálni”, hanem XXI. századi polgárhoz méltó életet élni, ehhez pedig munka és tisztességes fizetés kell. „Követeljük, hogy a népnyúzó törvényeket gondolják újra, a munka törvényei nem azért vannak, hogy egyes nagyvállalatokat nyomorúságos munkásokkal segítsék” - mondta Kuti László. „Jöjjünk össze, ha kell, és követeljük, hogy adják meg a fiataloknak a jövőt”, tanulhassanak, dolgozhassanak és legyen munka számukra - zárta beszédét.

 

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a modern adósrabszolgaság felé visz a kormány politikája, és a kabinet úgy alakította át a törvényeket, hogy lehetetlenné tegyék a kollektív fellépést. Az Mt. csökkenti a jövedelmeket, a munkavállalóknak többet kell dolgozniuk kevesebbért, a munkavállalók kiszolgáltatottsága nő. A Munka törvénykönyvére utalva hangsúlyozta: „nem hagyjuk, hogy ez a törvény életbe lépjen a gyakorlatban, mert nem igaz, hogy megtehetnek velünk bármit”. Hozzátette: „nem hajolunk meg a kormány előtt, amikor pár tízezer forintért robotoló közfoglalkoztatottal akarja kiváltani a munkások munkahelyét”. Az emberekhez szólva azt mondta: „ha nem akartok az utcára kerülni, ha nem akartok a legkevesebbet keresők közé tartozni (...), ha nem akarjátok hogy gyermekeitekből műveletlen ipari robotokat neveljenek, akkor keressetek minket”. „Csatlakozzatok hozzánk, hogy a kormány és a munkáltatók megértsék, nem csinálhatnak azt, amit akarnak” - emelte ki Pataky Péter.