„Kételnökű” médiahatóság miatt sérülhet a véleménynyilvánítás szabadsága

Az ombudsmani hivatal főosztályvezetője szerint elképzelhető a jelenlegi, önmagának ellentmondó törvényi szabályozás alapján, hogy egy következő választás után párhuzamosan két elnöke lesz a médiahatóságnak és a médiatanácsnak; egy ilyen esetben pedig „elérhető közelségbe kerül a véleménynyilvánítás szabadságának a sérelme”. Hajas Barnabás az MTI megkeresésére szerdán ezzel indokolta Szabó Máténak, az alapvető jogok biztosának előző napi, a médiatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványát.

Az indítványban az ombudsman a médiatörvény több pontjának megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Szabó Máté álláspontja szerint a törvény több – a médiatanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbízatás megszűnésére vonatkozó – rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan.

Hajas Barnabás elmondta, az alapproblémát az jelenti, hogy a törvény (216. paragrafusának 8. bekezdése) szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének megbízatása meghosszabbodik egészen addig, amíg nem választják meg az új médiatanács elnökét. A törvény egy másik (125. paragrafusának 1.) bekezdése értelmében azonban a médiatanács elnökének csak a miniszterelnök által kinevezett NMHH-elnök jelölhető. A miniszterelnök kinevezhet tehát új elnököt az NMHH élére, viszont az előző médiatanács-elnök megbízatása egészen addig nem szűnik meg, amíg az NMHH új elnökét meg nem választják a médiatanács elnökévé.

Az ombudsman alkotmánybírósági indítványa szerint mindez több alkotmányossági probléma forrása lehet. Addig ugyanis, amíg a médiatanács elnökét az Országgyűlés nem választja meg kétharmados többséggel, lényegében – korlátozott jogkörrel ugyan –, de két elnöke lesz a Médiatanácsnak. Szabó Máté szerint mindez már önmagában is súlyos működési deficithez vezet. Az ombudsman szerint a médiatanács elnökének meg nem választása szűkítheti a médiatanács működését, közvetve pedig csorbíthatja a véleménynyilvánítás szabadságának intézményi garanciáit.

Hajas Barnabás közölte, minden egyéb probléma közvetve ebből a szabályozási helyzetből következik. A főosztályvezető az alkotmánybírósági indítvánnyal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Szabó Máté kizárólag a médiatanács összetételével kapcsolatos kérdéseket vizsgálta, mert a hivatalához érkező beadványok is csak erre a kérdéskörre szorítkoztak. Elmondta, csaknem 130, szó szerint azonos tartalmú beadvány érkezett az ombudsmani hivatalhoz március közepe óta egy civil szervezet felhívására. A beadványozók álláspontja szerint a szabályozás ugyanis – szemben az Alkotmánybíróság által két évtizede lefektetett alapelvekkel – nem zárja ki „a kétharmados kormánytöbbség meghatározó befolyását a médiatanácsra és azon keresztül a sajtóra, ezzel pedig alkotmányellenesen korlátozza a szólás és a sajtó szabadságát”.

Hajas Barnabás elmondta, a beadványok alapján az ombudsman azért tett alkotmánybírósági indítványt, mert álláspontja szerint a médiatörvény szövegének belső ellentmondásai, valamint az egyértelműség hiánya önmagában alkalmas arra, hogy sértse a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét. A főosztályvezető ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a médiatanács a véleményszabadság biztosításának egyik intézményes garanciája. Szerinte ezért amikor a médiatanács működése lehetetlenné válik, akkor „elérhető közelségbe kerül a véleménynyilvánítás szabadságának a sérelme”. Arról beszélt, hogy ez a testület biztosít intézményes védelmet a véleménynyilvánításnak a megfelelő eljárási szabályok mellett, és ha valamiért nem tud működni, akkor azzal akár ellehetetleníthet műsorszolgáltatókat és sajtóorgánumokat is.

Az ombudsmani indítványban egyebek mellett az áll, hogy a médiatörvénynek „a médiatanács elnökének megválasztására, jogállására és a megbízatás megszűnésére vonatkozó több rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan, alapvető ellentmondásokat rejt magában. A többszintű súlyos kollízió és az egyértelműség hiánya pedig önmagában alkalmas arra, hogy sértse a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményét.”

Szabó Máté szerint az sem hagyható figyelmen kívül, hogy jogszabályi bizonytalanság megbénítja, ellehetetleníti a médiatanács kiegyensúlyozott és legitim működését, „ezen keresztül pedig a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos objektív intézményvédelmi kötelezettség sérelmével jár”.

Az alapvető jogok biztosa indítványában utalt az Alkotmánybíróság által gyakran hivatkozott tételre is, amely szerint a jogalkotó kötelessége annak biztosítása, hogy az egyes jogszabályok világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjeinek. Szabó Máté ugyancsak az alkotmánybírósági joggyakorlatra hivatkozva arra is rámutatott, hogy az államnak a véleménynyilvánítás szabadságát nemcsak az egyének számára kell biztosítania, hanem intézményes szinten is, tehát jogilag részletesen szabályozott szervezeti megoldásokkal is.