A sajtószabadság világnapján, május 3-án tette közzé a Freedom House (FH) szokásos éves jelentését, mely Magyarországot leminősítette a „szabad” kategóriából a „részben szabad” kategóriába. A média szabadságának 20. évfordulóján országunk még a szűkebben vett Kelet-Közép-Európát felölelő rangsornak is csak a végén foglal helyet.
Az FH rangsorában 23 pontról 30 pontra növelte az ország indexét a 2009-es évhez képest, mely a jogi, politikai és gazdasági környezet összefüggéseiből született meg. A hét pontos emelkedés a nemzetközi tiltakozás ellenére elfogadott médiatörvénynek tudható be.
A Magyar Alkotmány védi a szólás és sajtó szabadságot, ez azonban nagyban ellentmond a médiában jelenlévő jogalkotási intézkedéseknek, melyek 2011 január 1-én léptek hatályba. A kormány ugyanis felhasználva a kétharmados többséget számos egymást erősítő jogszabályi változás létrehozásával, ellenőrzés alá vonta az elektronikus médiát, valamint a kiterjesztett rendelet alapján a nyomtatott és online felületeket is. 2010 júliusában ugyanis a kormány módosította az alkotmányt, megszüntette azt a kitételt, hogy a kormány kötelezettsége akadályozni a médiában a monopolizálódást. A kizárólagos médiajogi szabályozást ellátó hatóság, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) lett, melynek tagjait kétharmados többséggel választották és első elnöke Szalai Annamária, az egykori fideszes politikus. Orbán Viktor kilenc éves időtartamra nevezte ki, újraválasztásának időtartamára vonatkozó korlátok nélkül. A NMHH Médiatanács szervezete elméletileg autonóm, mégis vezetőik mindegyike a kormánypárt, a Fidesz jelöltje. A médiatörvénnyel kapcsolatban felmerülő jelentős aggályokra a magyar médiában dolgozók, az ellenzéki pártok és a civil szervezetek aktivistái is felhívták a figyelmet.
Ez vezetett odáig, hogy 2011. január 4-én a piacvezető baloldali napilap, a Népszabadság főcíme „A sajtószabadság Magyarországon véget ért” lett, melyet az Európai Unió mind a 23 hivatalos nyelvére lefordítottak.
A nemzetközi közösség, beleértve az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet, a média képviselőit, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), nem beszélve a különböző sajtószabadság- és emberi jogvédő szervezetekről folyamatosan napirenden tartja a magyar sajtószabadság problémáját.