Így lett Magyarország „részben szabad”

A sajtószabadság világnapján, május 3-án tette közzé a Freedom House (FH)  szokásos éves jelentését, mely Magyarországot leminősítette a „szabad” kategóriából a „részben szabad” kategóriába. A média szabadságának 20. évfordulóján országunk még a szűkebben vett Kelet-Közép-Európát felölelő rangsornak is csak a végén foglal helyet.

Az FH rangsorában 23 pontról 30 pontra növelte az ország indexét a 2009-es évhez képest, mely a jogi, politikai és gazdasági környezet összefüggéseiből született meg. A hét pontos emelkedés a nemzetközi tiltakozás ellenére elfogadott médiatörvénynek tudható be.

A Magyar Alkotmány védi a szólás és sajtó szabadságot, ez azonban nagyban ellentmond a médiában jelenlévő jogalkotási intézkedéseknek, melyek 2011 január 1-én léptek hatályba. A kormány ugyanis felhasználva a kétharmados többséget számos egymást erősítő jogszabályi változás létrehozásával, ellenőrzés alá vonta az elektronikus médiát, valamint a kiterjesztett rendelet alapján a nyomtatott és online felületeket is. 2010 júliusában ugyanis a kormány módosította az alkotmányt, megszüntette azt a kitételt, hogy a kormány kötelezettsége akadályozni a médiában a monopolizálódást. A kizárólagos médiajogi szabályozást ellátó hatóság, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) lett, melynek tagjait kétharmados többséggel választották és első elnöke Szalai Annamária, az egykori fideszes politikus.  Orbán Viktor kilenc éves időtartamra nevezte ki, újraválasztásának időtartamára vonatkozó korlátok nélkül. A NMHH Médiatanács szervezete elméletileg autonóm, mégis vezetőik mindegyike a kormánypárt, a Fidesz jelöltje. A médiatörvénnyel kapcsolatban felmerülő jelentős aggályokra a magyar médiában dolgozók, az ellenzéki pártok és a civil szervezetek aktivistái is felhívták a figyelmet.

Ez vezetett odáig, hogy 2011. január 4-én a piacvezető baloldali napilap, a Népszabadság főcíme „A sajtószabadság Magyarországon véget ért” lett, melyet az Európai Unió mind a 23 hivatalos nyelvére lefordítottak.

A nemzetközi közösség, beleértve az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet, a média képviselőit, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ),  nem beszélve  a különböző sajtószabadság- és  emberi jogvédő szervezetekről folyamatosan napirenden tartja a magyar sajtószabadság problémáját.

A helyzetet az is súlyosbította, hogy amikor a médiatörvény hatályba lépett a Média Tanács lett hivatalosan is felelős minden nyomtatott, sugárzott és online média felületért, beleértbe a szolgáltatókat és a kiadókat. Áprilisban a Médiatanács megakadályozta az Axel Springer AG és a Ringier AG, a Népszabadság tulajdonosának összefonódását. Azt állította, az összefonódás jelentősen veszélyezteti a média sokszínűségét. A határozatot az elemzők úgy tekintették, mint kísérletet arra, hogy a pénzügyileg kiszolgáltatott lapot inkább egy kormány-barát vevőnek szolgáltassák ki.

A Tanács többek között arra is felhatalmazást kapott, hogy gyűlöletkeltésnek minősítsen bizonyos momentumokat egyénekkel, a nemzettel vagy kisebbségekkel szemben. Büntetésként akár bírságot, felfüggesztést is kivethet, ha „kiegyensúlyozatlan” vagy „erkölcstelen” megnyilatkozásokat vél felfedezni. Az elemzők szerint a probléma ezzel a végrehajtás. Ha egy rádió vagy televízió állomás megszegi a törvényt, akkor a bírság a szóban forgó médium befolyásának arányában kerül behajtásra, nem a szabályszegés mértéke alapján.

2011 februárjában számos szabályt módosítottak, hogy azok megfeleljenek az Európai Unió audiovizuális médiaszolgáltatókról szóló irányelvének. A februári módosítás az úgynevezett „on-demand (lekérhető) médiaszolgáltatások” védelme érdekét szolgálja.

2011 júliusában a közigazgatás az NMHH-val kötött megállapodást és négy, korábban önszabályozó testületet vontak be a médiatartalom szabályainak betartásának ellenőrzésébe. (Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE),  Önszabályozó Reklám Testület (ORT), Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülte (MEME)

Új szabályozást vezettek be a rádióállomások műsorszórásának szabályozására is. A licenc díja a budapesti székhelyű frekvenciáknál több mint kétszeresre nőtt az elmúlt évben. Emellett az új szabályozás részletezi a sugárzott médiatartalmakra vonatkozóan, hogy azoknak milyen típusúnak kell lenniük és mikor kerülhetnek adásba.

A legtöbb változás azonban 2012. május 31-én fog hatályba lépni. Az NGO Nyilvánosság Klub ellenőrzi számos állami és magán televízió és rádióállomás működését. A csoport megállapította, hogy egy tanulmány szerint a nemzetközi hírek csak a hírközlések 23 százalékát teszik ki, szemben a 2007-es 32 százalékkal. Ugyanez a tanulmány azt is megállapította, hogy a komoly politikai hírek (kemény hírek) aránya a közszolgálati televíziók híradóiban 30 százalékkal csökkent 2007-hez képest. A Nyilvánosság Klub ellenőrzi az állami tulajdonban lévő MTV és az MR állomásokat is.

Júliusban az újságírók egy csoportja indított egy honlapot, melynek célja a magyar Wikileaks –ével egyenértékű, az Átlátszó („átlátható”) Központ tényfeltáró újságírási terveket fogalmazott meg. A honlap főszerkesztője Bodoky Tamás lett, akit a szervezett bűnözéssel kapcsolatos tényfeltáró írása miatt kihallgattak a rendőrségen, majd egy házkutatás során lefoglalták a merevlemezét, mint bizonyítékot.

Az új médiatörvény, azzal, hogy egy központi médiaszervezetet hozott létre a közszolgálati média működtetésére, megfosztott több, korábban önálló intézményt a Magyar Televíziót (MTV), a Magyar Rádiót, a Duna Televíziót és a Magyar Távirat Irodát a pénzügyi és szervezeti önállóságától.

Az újságírásban pedig egyre nagyobb teret nyer magának a „másol-beilleszt” technikája. 2011. december 10-én Nagy Navarro Balázs a közszolgálati televízió munkatársa éhségsztrájkkal tiltakozott a közszolgálati média kormány általi manipulálása ellen. Válaszképpen Navarrot és egy másik tüntetőt, Szavuly Arankát elbocsátották az MTV-től.

Ezek után a közszolgálati médiumoknál jelentős létszámcsökkentésekre került sor, az elbocsátásokat pedig a politika motiválta. Az események eredményeképpen  média szerte egyre erősödik az öncenzúra. Ezek a lépések vezettek a magyar sajtószabadság „részben szabaddá” való leminősítéséhez.