A távközlési adóról döntenek

A parlament pénteki egynapos ülésén a házelnök napirendi javaslata alapján nem hangzanak el interpellációk, azonnali kérdések és kérdések a napirend előtti felszólalásokat követően. A képviselők így elsőként a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő törvénymódosításhoz benyújtott módosító javaslatokról dönthetnek. Az előterjesztés zárószavazását ezt követően csak abban az esetben tarthatják meg, ha nem változik az eredeti javaslat, erre azonban kevés esély van, mivel az indítványhoz kormánypárti és bizottsági módosító javaslatok is érkeztek. Az MSZP és az LMP úgy értékelte, a fideszes módosító indítványok a Klubrádió ellen születtek.

Az Országgyűlés ezt követően határoz a távközlési adó bevezetéséről. A parlament elsőként a módosító javaslatokról szavaz, ám ezúttal várhatóan nem változik a kormány eredeti előterjesztése, így a képviselők elfogadhatják az indítványt. Ez alapján a  távközlési adót július 1-től vezetik be, ténylegesen pedig augusztustól szedik be a vállalatoktól, úgy, hogy a telefonálások után havonta az első 10 perc adómentes lesz, efölött azonban minden perc 2 forinttal adózik, hasonlóan az SMS-ekhez és MMS-ekhez. A kormány tervei alapján az adó a magánszemélyekre vetítve havonta legfeljebb 700 forint, a cégeknek pedig maximum 2.500 forint lehet. A távközlési cégekre kivetett adótól évi 44,4 milliárd forintos bevételt vár a kormány. A határozathozatalok követően négy új előterjesztés részletes vitájával folytatódik a parlamenti ülés a napirendi javaslat szerint. Elsőként a fideszes Koszorús László idei költségvetéshez benyújtott módosító javaslatát kezdhetik tárgyalni, amely a genfi székhelyű CERN részecskegyorsító kutatóintézet informatikai adatközpontjának, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet 8,5 milliárd forintos beruházásának szán állami támogatást. A magyar pályázat 28 jelentkező közül került ki nyertesként, így az új központ Csillebércen épülhet fel 2013 elejére, és ultra szélessávú hálózati kapcsolatot hoz létre Genf és Budapest között.

Később két sportcélú törvénymódosítás általános vitáját bonyolíthatja le a Ház. Mindkét javaslatot a fideszes Bánki Erik jegyzi, előbbi a Budapesti Olimpiai Központ, vagyis a Puskás Ferenc Stadion környékének rehabilitációjáról rendelkezik úgy, hogy egy a „sport- és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat nyújtó épületegyüttes” jöhessen létre. A kormánypárti politikus egyebek mellett kezdeményezi, hogy a beruházáshoz ne kelljen kikérni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozzájárulását, engedélyét; az elkészült építmények pedig a magyar állam tulajdonába és az építtető vagyonkezelésébe kerüljenek. Bánki Erik javaslata alapján az építkezés során nem kellene majd alkalmazni például a kulturális örökség védelméről szóló törvényt, továbbá az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló jogszabály településrendezési eszközökre vonatkozó rendelkezéseit. A politikus szorgalmazza továbbá, hogy az épületek akkor is elkészülhessenek, ha azok nem felelnek meg az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló belügyminisztériumi rendelet épületek közötti távolságra vonatkozó előírásainak. Bánki Erik emellett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet úgy alkalmazná, hogy a beruházás megengedett legkisebb zöldfelülete húsz százalék, a megengedett legnagyobb építménymagasság ötven méter, az épületek legmagasabb pontjára vonatkozó megengedett legnagyobb érték pedig nyolcvan méter lehessen.