A CD-ROM tündöklése és gyors halála

„Hamis bizonyítékokat szakmányban konstruáló álezoteristák és ál-parapszichológusok sem tudták volna jobban megrendezni azt az egybeesést, ami a Balassi utca 9-11. alatt, 1993-ban az orrom előtt lezajlott: a számomra addig ismeretlen Nyírő András alig egy órája még a Magyar Hírlap felületéről nézett ki rám szúrós szemmel, kezében az első magyar nyelvű multimédiás, azaz képes-hangos-videós CD-ROM-mal, most pedig itt áll, az irodámban, ugyanazzal a lemezzel.

Ezzel a mozzanattal, tehát majdnem húsz évvel ezelőtt indult el részemről az Index.hu története, amiről tudni kell - ha még ez valakinek nem esett le -, hogy a kimagasló egyéni teljesítmények egész sorozata mellett az első perctől kezdve műhely- és közösségi sztori. Valahogyan, igen hamar, szinte az elejétől kezdve létrejött körülöttünk egy személyekből álló organizmus, amely együttesen többet tudott, mint az egyedek külön-külön, de összegezve; amely egész jó döntéseket tudott hozni egy csomó esetben, és amely saját utánpótlást volt képes létrehozni, most már lehet mondani, hogy több generáción keresztül.

A műsor, a tartalom, amit Nyírő és Szakadát első multimédia CD-ROM-jukon prezentáltak, egyszerre volt csodálatos és dögunalmas: egy helyütt például kedvencem, Marosán elvtárs agitált rajta egy windowsos, bélyegméretű videóablakban (ez eddig fantasztikus), mellette pedig adatok, adatok, tudományos rendbe szervezve - melyik kommunista vezetőnk mikor született, melyik bizottságba pontosan melyik évben lépett be - satöbbi (ez meg inkább ajjaj). A Politika című CD-ROM semmi olyasmiről nem szólt, ami 1993-ban politika volt, hiszen egy éppen eltűnt világ szisztémáját mutatta be: Nyírő András és Szakadát István ezirányú kutatómunkája még a rendszerváltás előtt indult, a történelem azonban tett egy kísérletet arra, hogy megszívassa őket. Majdnem sikerült neki, de a végén alulmaradt - a múltelemző Politikával a két kutató a jövőbe lőtte ki magát.”