Itt vannak a számok: így működik a rezsicsökkentés
Bár a rendszert több kritika éri, a számok nem hazudnak,: az áram- és a gázrezsi egy friss felmérés szerint is Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unión belül.
Egy százalékponttal, 38 százalékra nőtt a GDP-arányos adóelvonás Magyarországon 2010-hez képest, ennél többet adóban már nem lehet elvonni – mondta Balog Ádám az Adó Szaklap márciusi számában. Az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a társasági és a személyi jövedelemadó csökkentésének szerény, de biztató jelei már láthatók.
Balog Ádám adóügyi helyettes államtitkár a szaklapnak elmondta: a 38 százalékos adóelvonás regionális összehasonlításban, de még európai uniós viszonylatban is jelentős arány, ennél többet adóban már nem lehet elvonni. Úgy vélekedett, hogy a társasági adó és a személyi jövedelemadó csökkentése nyomán már vannak szerény, de biztató eredmények: a magánszemélyek és a vállalkozások is több jövedelmet vallottak be és fizettek be 2011-ben, ami nemcsak a fehéredés jeleit mutathatja, hanem arra is utal, hogy a foglalkoztatás üteme bővült vagy a munkavállalók többet dolgoztak. A társasági adóból is több folyt be, mint azt a kormány a legutolsó költségvetési módosítás alapján, június-július tájékán becsülte.
Arra a felvetésre, hogy a tárca január 23-án nyilvánosságra hozott adataiban éppen ellenkezőleg, az szerepel, hogy 2011-ben 385 milliárd forinttal csökkent az szja-ból az államháztartásba befolyt összeg, azt válaszolta: ez így van, de nyilvánvaló, hogy az adókulcs radikális csökkentése nem egyetlen év alatt fogja megtermelni az összes kieső bevételt. 2010-ben az adózók 10 százaléka fizette az szja 56 százalékát, 20 százaléka pedig a 76 százalékát. Az adójóváírás 2010-ben körülbelül 484 milliárd forintba, 2011-ben pedig 383 milliárd forintba került.
Dolgoznak még az egészen kis vállalkozások adóztatásának egyszerűsítésén is, a kis cégek ugyanis túlzott adminisztrációs terheket viselnek. A valódi vállalkozási tevékenység, megbízási típusú tevékenység vagy a munkavállalást helyettesítő kényszervállalkozás mind nehezen átlátható, ezért egyszerűsíteni kellene a rendszereken, jobban elkülöníteni az egyes tevékenységeket.
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kérdésének a megoldását az egész kkv-szektor adózásának rendszerébe ágyazottan tudja elképzelni a helyettes államtitkár. Mint elmondta, az eva előnye, hogy rendkívül egyszerűen alkalmazható, hátránya ugyanakkor, hogy mivel nem kell költségszámlákat gyűjteni, és emellett minden adónem - beleértve az áfát is - a rendszerbe van integrálva, az állam részéről kevésbé átlátható, mi történik pontosan e körben, illetve nehezebben tervezhető. A helyettes államtitkár elmondása szerint az összes többi adónemre valamiféle egyszerűsített átalányköltséggel működő rendszert tud elképzelni.