A tudás és a hülyeség autonómiája
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
A tervek szerint, budapesti idő szerint 11 órakor elindult a világűrbe az első magyar műhold, a Masat-1, mely körülbelül negyed egykor pályára is állt. Már Magyarországról is sikerült fogni a jelét.
A BME-n felépített első magyar műhold, a Masat–1 hétfőn, budapesti idő szerint 11 órakor terv szerint elindult a világűrbe Francia Guyanából az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétáján – írja az Index. Kovács Kálmán, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke az oldalnak elmondta, tökéletes volt a start. Hangsúlyozta: a magyar űrkutatásban mérföldkő, hogy a világon először került magyar mesterséges égitest az űrbe. Ez olyan fontos állomás, mint az első magyar űrhajós – fogalmazott. A Masat–1 körülbelül negyed egykor állt pályára, együtt hat másik, Cubesat szabvány szerint készült műholddal és a Bolognai Egyetem ALMASat–1 műholdjával.
A Masat–1-et a BME-ről irányítják majd. Horváth Gyula projektmenedzser is megerősítette, hogy rendben pályára állt a műhold. Három órakor Horváth megerősítette, hogy Magyarországról is sikerült fogni a Masat–1 jelét. A Masat-1 Facebook-oldalán azóta megjelent, hogy többször sikerült kétirányú kapcsolatot létesíteni a műholddal. Már meg is változtatták a jeladó üzenetet a felbocsátás előtt beleprogramozott „Masat–1”-ről, „Thx Vega”-ra.
Az egy kilogrammos Masat–1 néhány kivételtől eltekintve magyar innovációk eredménye. Magyar ipari háttérrel építettek magyar tervezésű és fejlesztésű technológiákkal egy önálló űreszközt. A műhold a tervek szerint háromhetes küldetést teljesít, de akár 5-6 évig is működésképes maradhat, utána űrszemét lesz.