Schmitt nem akarja zavarni a vizsgaidőszakot

2002-ben a választások előtt a Magyar Nemzet azt írta ,hogy vissza jutunk a pattintott kőkorszakba... Hát 2012-ben a jóslatuk valóra válhat.... Csak az a vérciki ,hogy mindezt Kusza Szemnek és bandájának köszönhetjük.... Köszönjüüüüük viktátor...

Én szóba sem állnék az afféle szenny újságírókkal, akik mind a fejét akarják szennyes cikkeikkel.

Schmitt nem plagizált. Ezzel együtt egy félművelt balfasz, aki soha nem volt alkalmas azokra a posztokra, amiket eddig betöltött. Disszertációja egy szimpla felsorolás, amire nem jár doktori fokozat. Ahogy a vele azonos témát feldolgozó bolgár professzornak sem. Csakhogy a magyar diplomák és doktorik 95%-a pont ilyen selejt, szart sem érő munka. Ha Schmitt nem lenne egy makogó majom, simán kiállna egy mai egyetemistákból álló közönség elé, és lemosná őket, mint a szart. A mai egyetemisták olyan hülyék, mint 30 éve a szakmunkásban bukdácsolók voltak. Magyarország egy szellemi pöcegödör, ezzé tették a komcsik, a liberális köcsögök.

Egy vélemény! "2 cent Pálgium 2012.01.16. 22:33 Jakab Andor Már majdnem sikerült csendben maradni az ügyben, már réges-régen alaposan kiröhögtem magam Pali bácsin. Egy bizonyos intelligencia szint alatti személyt - magyarul szefóst - akkor is politikailag inkorrekt kicsúfolni, ha az illető történetesen köztársasági elnök. Nem is akartam én szívni már szegény vérét, valamiféle furcsa módon kifejezetten megkedveltem az öreget, de csak jött egy blogbejegyzés, amit nem tudok szó nélkül hagyni. Szóval íme az én két centem - komolyan - a plágium botrányról. Akkor viszont kezdem az egész legelején. A szemnyílásaim már 2010-ben tágra kerekedtek, amikor a Fidesz választási propaganda anyagában (Nemzeti Ügyek Politikája) megláttam Mádl Ferenc volt köztársasági elnököt díszelegni. Arról szinte semmit nem tudtam meg az anyag tanulmányozása során, hogy mi lesz, miután megszavazták őket, de az feltűnt, hogy mi a fenét keres egy volt köztársasági elnök egy párt füzetében. Ott volt benne Schmitt Pál is, de hát az akkor még fel sem merült bennem, hogy ezek után esetleg köztársasági elnök lehet. Mondom, ennek egészen a hírig különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam, csak úgy elcsodálkoztam. Amikor kiderült, hogy dehogynem, a hír tényleg igaz (tehát nem Hírcsárda), szóval rendes lapok komoly hírt adtak arról, hogy Schmitt Pál lesz a köztársasági elnök, szimpla arcpálmával reagáltam le. Úgy értem, abszurd persze, nincs rá szó, de mégis van benne valami komolyság. Akkor még ki sem nevettem, csak megrökönyödtem. Harag már akkor sem volt bennem Pali bácsi iránt, olyan emberre nem lehet haragudni, aki köztársasági elnök létére a szégyenérzet legkisebb jele nélkül, teljesen nyíltan, felvállaltan fideszes, tehát például "FIDESZ GARANCIA" címmel nigériai levelet ír a nyugdíjasoknak, és a többi. Szóval nem titkolja, nem próbálja leplezni. Nyilvánvalóan nincs is tudatában, hogy a köztársasági elnök arra való, hogy a pártoktól teljesen független legyen. Egy ennyire szégyentelenül fideszes köztársasági elnök nem tudhatja, hogy a kormánytól nem független köztársasági elnök akkora értelmetlenség, mint a nullával osztás. Egy ilyen köztársasági elnöknek szemmel láthatóan gőze sincsen arról, hogy ennek az intézménynek, szerepkörnek, titulusnak, rangnak szóval az államfőnek az a célja, funkciója, szerepe, lényege, fundamentuma, hogy szükség esetén - amennyiben a parlamenti pártok és pláne a kormány tagjai meg találnának kergülni - legyen egy felettük álló, tőlük független személy, az államfő, aki ún. demokratikus FÉK szerepét tölti be. Aztán ez a BALFÉK a helyesírásával - mint mindenkit - engem is nagyon megnevettetett, amikor pedig ezek után az édes anyanyelvünk vad védelmébe kelt, megvolt az édes anyaorrtej is. Azok után én Pali bácsira már csak a legnagyobb szeretettel tudok gondolni. Nekem azóta olyan köztársasági elnöknek, mint Leslie Nielsen rendőrnek. Hasonlít is rá, és minimum annyira humoros, kedves, szerethető ősz öregúr. Nem tudok rá haragudni, nincs miért. Kifejezetten szeretem nézni, ahogy kicsit még Horn Gyulánál is nehezebben artikulálja az "Európai Unió" kifejezést, az Operában olyan beszédet mond, mint annak idején Kádár János (elvtársak, minden a legnagyobb rendben, a legjobb úton haladunk az ötéves kék banán terv útlyán). Én János bácsit sem tudtam gyűlölni, az ilyeneket nem lehet. A plágiumról azért sem akartam írni, mert Tóta W. Árpád annyira tökéletesen megfogalmazta ezt már. Egy senki nem tud megbukni. Ehhez nem is volt mit hozzáfűzni, megosztottam a cikkét a fácsén, ezzel el is lett volna intézve. De belebotlottam egy különvéleménybe, a Kettős Mérce (magyarinfo) blogon. A szerző azt nem vitatja, hogy a Köztársasági Elnök kabaré, viszont azt hosszasan és komoly arccal vitatja, hogy a Magyarországon szerzett tudományos fokozatok nemzetközi versenyképességének lennullázásához is hozzájárul. Na emiatt írok. A szerző amondó, hogy: Szóval - hölgyeim és uraim, demokraták az értelem határain innen és túl! - amondó vagyok, hogy Schmitt Pál ügye nem tudományos kérdés. Ha jól értem, az egész különvélemény lényege az, hogy Schmitt Pál akkora senki, tudományosan olyan jelentéktelen, hogy azzal sem ártana senkinek, ha bebizonyosodna, hogy a tudományos fokozatát botrányosan szerezte meg. Csakhogy. Itt - már régen - senki nem aggódik Pali bácsi pozitív nemzetközi megítélésén. Az már rég le lett nullázva és senki nem is aggódik miatta. Mindenki tudja, nincs már 1 zember se, aki még komolyan tisztelné, legfeljebb már sokan sajnálják. Szóval egy senki. Lehet, hogy az egész köztársasági elnökséget mint olyat, az álamfő pozíciót, ezt az amúgy tök jó féket nullázták ki a magyar demokráciából évtizedekre. Ez nem kérdéses és senki komoly ember nem is vitatja már. Tehát ismétlem: szó sincs Pali bácsiról, az ő megítélése miatt a kutya se aggódik, és ez pláne, tényleg abszolúte nem tudományos kérdés. A tudományos fokozatok megítélése a kérdés, nem Pali bácsié. A dolgot ahhoz tudnám hasonlítani, amiből jókora nemzetközi hacacáré is van, hogy kiszivárgott egy videó, amin amerikai katonák afgánok hulláját vizelik le. Erre lehet azt mondani, hogy az elkövetők senkik, nem számítanak, nem tudományos kérdések. De attól még - bizony - rengeteget ártanak az egész amerikai hadsereg, sőt az egész Amerikai Egyesült Államok megítélésének. Évek, évtizedek munkáját hugyozták tönkre azok a senkik, akikről ekkora embertelenség, aljasság, gyalázat szivárgott ki. Természetesen nem állítom, hogy egy plágium ügy - esetleges - beigazolódása hasonló kaliberű katasztrófát jelentene a tudományos fokozatok nemzetközi megítélésében. A "lenullázódás" nyilván túlzó, bár az idézett szöveg írója is csak annyit mondott, hogy Pali bácsi ügye hozzájárul. Lenullázni még az a hullagyalázós botrány sem fogja az USA megítélését, de azért lássuk be, jót biztos nem tesz neki. Hasonlóképpen, Pali bácsi ügye valóban hozzájárulhat a Magyarországon szerzett tudományos fokozatok nemzetközi megítélésének jelentős romlásához, pláne, mert külföldön azért nem mindenki tudja, hogy Pali bácsi egy senki, lássuk be, mégiscsak egy aktív köztársasági elnök, és az ilyen pozícióban ülő senkiket gyakrabban felkapja a sajtó, mintha egy másik senkiről derülne ki ilyesmi stikli. Amúgy meg nem számít, hogy senki-e vagy sem, hanem az számít, hogy itt osztogatnak-e kamu doktori címeket akárkiknek vagy sem. Szóval itt nem amiatt aggódnak egyesek, hogy szegény Pali bácsit emiatt külföldön is lenézhetik, nem. Ő tényleg nem kérdés tudományos körökben. Az lehet a baj, hogy abban is megrendülhet a bizalom, hogy - ezek szerint - mások tudományos fokozatai sem feltétlenül úgy lettek szerezve Magyarországon, ahogy az amúgy szokás a világon. Az meg nem Pali bácsinak lesz rossz, neki mindig lesz itt klassz melója, hanem azoknak, akik a kék banán meg a Nemzeti Együttműködés Rendszere miatt esetleg inkább külföldön dolgoznának, de a tudományos fokozataik hitelességében megrendülő bizalom miatt a tudományos fokozataikat nemigen veszik figyelembe az álláskeresés során. Hiába mondja, mutatja, ha egyszer nem hiszik el, hogy ő írta a dogát amire a csillagos ötöst kapta. A lenullázódásért - akár senki okozza, akár nem - azért is lenne nagy kár, mert a magyar tudományos elit évszázadok alatt építette fel azt a bizalmat és megbecsülést, hogy tudósainkat - már akik tényleg nagyon tudnak valamit - elismerik és szeretettel várják szerte az egész világon, és a tudományos fokozataikat meg egyszerűen elhiszik, készpénznek veszik, eszükbe sem jut, hogy nem is igaziak.