„Magyarország továbbra is elkötelezettje az euró bevezetésének, mert az Európai Unió pénzügyi válságát nem a közös fizetőeszköz, hanem egyes tagországok túlköltekezése okozta” – jelentette ki Schmitt Pál a The Washington Timesnak adott nyilatkozatában. A köztársasági elnök emlékeztetett az új magyar alkotmánynak arra a kitételére, amely az ország GDP-jének 50 százalékában szabja meg az ország eladósodottságának felső határát. Rámutatott, hogy Magyarországnak az euró bevezetése előtt teljesítenie kell az államadósságra, az inflációra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó maastrichti kritériumokat.
„Továbbra is érdekünkben áll, hogy a monetáris unió tagjává váljunk. Nem csak tartalékaink zöme van euróban, de nemzetközi szerződéseink, kereskedelmi tranzakcióink jelentős része is euróban bonyolódik le, ezért az az érdekünk, hogy erős maradjon az euró” – fejtette ki. Schmitt Pál szerint Magyarország az évtized végéhez közelítve teljesíti majd el az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat. Kifejtette: a forint ingatag volta az euró bevezetésének egyik fő oka, szerinte az euróövezethez tartozás egyfajta biztonságot jelent. Schmitt védelmébe vette az új alkotmányt az antidemokratikus vádakkal szemben: „Az alaptörvény elismeri Magyarország keresztény gyökereit, az élet kezdetét a fogantatástól számítja, és a házasságot egy férfi és egy nő között tartja lehetségesnek” – emlékeztetett.
Azzal kapcsolatban, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter júliusban Orbán Viktorral közösen tartott sajtóértekezletén bírálóan arra kérte Magyarországot: olyan alkotmányt vezessen be, amely tág, befogadó, összhangban áll az ország saját demokratikus értékeivel és az európai értékekkel egyaránt, az elnök így nyilatkozott: „Úgy tekintünk erre, mint baráti figyelmeztetésre, s nem mint erős bírálatra. Vigyázunk arra, hogy a demokratizálódás folyamatát ne lehessen megfordítani” – mondta a köztársasági elnök.