Egy nagyon hiányzó mondatról

2011. december 31. 12:58

Az elmúlt év fontos politikai történéseinél szinte mindig hiányzott a kormányzók részéről a szerénység, az alázat.

2011. december 31. 12:58
Ablonczy Bálint

„Az elmúlóban lévő esztendő honi közéletében számomra egy mondat, pontosabban annak hiánya volt a legfájóbb. A gondolat így hangzik: »A kiérdemelt bizalmat meg kell tartani, ezért akármilyen elsöprő fölénnyel is győztünk a mai napon, a következő évek során számunkra a legfontosabb a szerénység és az alázat kell, hogy maradjon.« Az azóta nem hallott mondatot Orbán Viktor fogalmazta meg 2010. április 11-én éjszaka, az országgyűlési választás első fordulója után. Kár, hogy nem ezt a mondatot szögezték ki a közhivatalok falára: az elmúlt év fontos politikai történéseinél szinte mindig hiányzott a kormányzók részéről a szerénység, az alázat.(...)

Az alázat és a szerénység hiányát persze lehet indokolni, amikor éppen a gazdasági talpon maradásért harcolunk. De az önmérséklet elmaradása személyzeti kérdéseknél, a parlamenti kétharmad fedezékéből odapökött kioktatásoknál, alkotmányellenes rendelkezések meghozatalánál vállalhatatlan, s a cinikus érvelés ellenére igenis kihat a kormányzás, végsősoron a közállapotok minőségére. Amiképpen az is, ha egy nyíltan ellenzéki rádióadó elveszíti budapesti frekvenciáját. Magam ilyenkor mindig az ellenpróbát javaslom a döntést jogi-procedurális okokra hivatkozva bőszen támogatóknak: vajon hogyan reagálnának, ha egy baloldali kormányzat idején nyesnének vissza ugyanilyen hatósági eszközökkel egy közismerten jobboldali rádiót? Ha akkor tiltakoznának, a mostani hozzáállást csak a káröröm, a »balosok« megregulázása miatt érzett elégtétel magyarázhatja. Ez viszont az a kettős mérce, ami nemcsak gátolja egy valóban demokratikus és plurális közélet kialakulását, de ami ellen a jobboldal oly sokszor tiltakozott joggal. Ezek az idők persze már elmúltak, 2011-ben hivatalosan sem létezett kettős mérce: a parlament előtti egykori ellenzéki kordonbontás polgári engedetlenség, míg a mai ellenzéki önláncolás az Országgyűlés tekintélyét sértő ribillió. Punktum.”

Összesen 82 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
magnamater
2012. január 01. 11:22
Ablonczy nem lehet eléggé szerény az eszére. Ha a kormány valamelyest is tud javítani a jelen helyzeten, csak legyen rá nyugodtan büszke - a hathatós segítség s nem a szerénység az,ami fontos e tragikus esetben.
dr.Kvasztics Fedor
2012. január 01. 11:12
Boldog új évet minden hozzászólónak!
Tündér_Lala
2012. január 01. 11:06
Én is boldog újévet kívánok Dodónak és a többieknek is. @dr.Kvasztics Fedor Így van.
Tündér_Lala
2012. január 01. 08:58
Szerénységnek és alázatnak nincs helye olyan ellenzékkel szemben, amelyik azt ordítja, hogy megszüntetik a köztársaságot. Egy olyan mondatcsere miatt, amely a Magyar Köztársaság helyett, a Az állam neve Magyarország amelynek államfomája köztársaság-ot fogalmazza meg. Aki pedig nem éerzékeli, hogy mi a cél, az nem is tudom, hogy hol él. Magyarország saját kézben levő ipari kapacitásának döntő része megszünt, a mezőgazdaság romokban hever. Termelő tevékenysége alig maradt (ami az élet anyagi alapjait adja mindenhol), így szegényednek az emberek, az állam, a nagy ellátó rendszerek fenntarthatatlanná válnak. Ezen hosszútávon semmiféle megszorítás nem segíthet, csak termelő kapacitások újra telepítése, saját teremelő kapacitások létrehozása, az embereknek a munka biztosítása. A nyugat hibás döntései miatt, a jóléti államok megszűnőfélben vannak, tetszik nem tetszik a Délkelt-Ázsiai munkavállalókkal kell versenyeznünk a munkáért, ha élni akarunk. Közben pedig meg kell akadályoznunk vagy legalább korlátoznunk annak lehetőségét, hogy erőforrásainkat továbbra is elszívják. Ez nyilvánvalóan konfliktusokkal jár, de más utunk nem lehet. Ráadásul a hazai kollaboránsok (akik ebből igen jól éltek) és az általuk becsapottak ezt a törekvést minden erővel próbálják megakadályozni a külföldi kifosztóinkkal összefogva. (Tetszik nem tetszik ez hazaárulás.) Egy ilyen harcban miféle szerénységet és alázatot várnak el (ami egyenlő lenne a bizonytalansággal és határozatlansággal). Ezt nem engedhetjük meg magunknak. És végül: Akárhogy dől el a sorsunk (siker vagy bukás) meg kell próbálnunk érdekeinket jobban képviselni, mert ha nem így teszünk, a népesség döntő többsége hosszútávon mélyszegénységbe sűlyed, életfeltételei a jelenleginél is sokkal rosszabbá válik. A cikkíró pedig ahelyett, hogy ostobaságokat beszél, inkább gondolkodhatna.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!