Már ősztől a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által átalakított szakmunkásképzési rendszerben tanulhatnak a hazai fiatalok. A 28 fizikai szakma esetében a nyolc osztályra épülő három éves szakmunkásképzés az eddigieknél sokkal több gyakorlatot ír elő.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke bejelentése szerint az ősszel induló tanévtől 46 szakmából 28 fizikai szakma esetében lehetővé válik a nyolc osztályra épülő, három éves szakmunkásképzés bevezetése. A gyakorlati képzések számát 50 százalékkal megnövelik, a nebulók a közismereti tantórákból jóval kevesebbet kapnak majd. Változás az is, hogy a kamara által kidolgozott szakmunkásképzési rendszerben a szakmai záróvizsga időtartama maximum két nap lehet a korábbi kettő-öt helyett.
A duális képzés legfontosabb eleme, hogy a vállalatoknál folyik majd a gyakorlati képzés jelentős része – emelte ki a kamarai elnök. A MKIK számítása szerint a szakképzésbe belépők közül hat-hétezren a nyolc osztályra épülő három éves duális képzésben vesznek részt szeptember elsejétől. A kamara úgy kalkulál, hogy az új rendszerben végzők elhelyezkedési mutatói javulni fognak, csökken a lemorzsolódás, de még a kimaradók is rendelkezni fognak némi szakmai tudással.
A változásoknak számos kritikusa van. A szakmunkásképzés erőltetését a régi, kádárista oktatási modellhez való visszatérésként minősítik. A gyakorlatorientáltságot a munkaadói érdekek értelmetlen kiszolgálásának tartják, mondván, ha egy cég speciális ismereteket követel dolgozóitól, maga fizesse meg inkább a költségeit, és ne az állam állja. A 17 évesek munkára fogását pedig számos nemzetközi egyezmény tiltja.
Akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi férőhelyek a Budapest IX. kerületébe tervezett diákvárosban – közölte a kulturális és innovációs miniszter szerdán a TV2 reggeli adásában.
Nagy Elek váltja Parragh Lászlót az MKIK élén, ezzel együtt az elnökség is kicserélődött.
Pedig a régiós szinten kifejezetten olcsó nálunk a jogosítvány megszerzése.
Négy év alatt összesen több mint 93 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére, azaz csaknem duplájára nő.
Magyarország a tizenegyedik európai ország, amely valamilyen korlátozást vezet be az iskolai mobilhasználat körében.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
