Itt a Semmelweis-terv

Nagy Anna hangsúlyozta: az előző kormányok alatt az egészségügy volt az egyik leginkább kivéreztetett ágazat, amely a GDP arányát tekintve a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. Az egészségügy működése évek óta a beszállítók hitelein és az ott dolgozók jóindulatán alapult - tette hozzá. Az egészségügyi kormányzat ezért azt tűzte ki célul, hogy meghatározza az egyes földrajzi területek egészségügyi szükségleteit, és ehhez rendelje a kapacitásokat.

A Semmelweis-tervnek nincs számottevő többletforrásigénye, „az erőforrás szempontjából a döntések semleges eredményt hoznak” - mondta az egészségügyi államtitkár. Szócska Miklós hozzátette: az egészségügyi rendszerben vannak tartalékok, a csoportos közbeszerzésekkel például 10-20 milliárd forint spórolható meg. A következő két év alatt 60-70 milliárd forint mozgósítható az infrastruktúra fejlesztésére, és jelenleg is milliárdos nagyságrendben zajlanak beruházások európai uniós támogatások felhasználásával - közölte.

Szócska Miklós elmondta, hogy a kormány döntése értelmében térségi egységekre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre. Az államtitkár azt mondta, a kormány keddi ülésén meghatározta az egészségügyi ellátórendszer átalakításának elvi kereteit. Eszerint állami egészségszervezési menedzsmentrendszer fog felállni, amely az állami egészségügyi intézmények irányításáért lesz felelős. A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami tulajdonba kerülnek, s Budapesten három sürgősségi centrum alakul. Szócska Miklós az utóbbi kapcsán kiemelte: a Fővárosi Önkormányzattal az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak. Az államtitkár kérdésre válaszolva közölte, hogy lesznek funkcióváltó intézmények, amelyek például gyógyturisztikai intézményekké is átalakulhatnak. Ugyanakkor hozzátette: a „jól működő műhelyeket” megerősítik.