Semmiségi törvény: hét beadvány az Ab-hez

Hét beadványban támadták meg a semmisségi törvényt az Alkotmánybíróságon (Ab). A  testület sajtófőnökének tájékoztatása szerint a beadványok közül az elsőt a törvény elfogadása után nem sokkal, március 18-án az MSZP nyújtotta be, majd közösen a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért, azután a Belügyi és a Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, egy magányszemély, és legutóbb áprilisban, illetve május elején a Pesti Központi Kerületi Bíróság három tárgyaló bírája.

A semmisségi törvényt március elején szavazta meg az Országgyűlés. A törvény szerint az első fokon eljáró bíróság hivatalból legkésőbb 2011. október 23-ig határozatban nyilvánítja semmisnek a jogszabály hatálya alá tartozó elítélést vagy megállapítást. Az Országgyűlés semmisnek nyilvánította a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti elmarasztalások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés, tanúvallomás képezte. A törvény a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik.

Bárándy Gergely szocialista képviselő a jogszabály alkotmányellenessége kapcsán korábban azt fejtegette: súlyosan sérti a hatalmi ágak megosztásának elvét, hogy a törvényalkotó nemcsak felülvizsgálatra kötelezi a bíróságokat, de azt is előírja, milyen döntést hozzanak. Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője a jogszabály elfogadása előtt azt nyilatkozta: aggasztó a törvényjavaslat, mert sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent. A Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többek között azzal érvelt a törvény Ab előtti megtámadásakor, hogy az súlyosan sérti a jogállamiságot és a bírói függetlenséget.