Gárdista akciónak hitték a galgagyörki támadást

A romák elleni támadássorozat szerdai tárgyalásán az a galgagyörki házaspár, amelynek házára rálőttek, tanúként elmondta, hogy hangos dörrenésekre ébredtek, és már a lövöldözés közben próbálták értesíteni a rendőrséget. Vallomásuk szerint nem tudták, miért lőttek rájuk, de elmondták, hogy korábban a szomszédságukban egy roma és egy nem roma család között konfliktus alakult ki. A nem cigány párt a Magyar Gárda tagjai költöztették el a faluból, majd a szemben lévő házból is elköltöztettek egy nem cigány embert. (Az ügyészség szerint a vádlottak a költöztetőakció miatt döntöttek úgy, hogy az első támadást Galgagyörkön hajtják végre.)

R. Zsolt és felesége elmondta, a kertben a támadás után lőszerhüvelyeket találtak. Szerintük legalább hat lövés érte a házukat, amelyben csak ketten tartózkodtak. B. Lászlóné, aki a szomszéd házban lakott férjével, valamint fiával, annak feleségével és ötéves gyermekével, azt mondta, hét-nyolc, sorozatban leadott lövés érte a házukat, és az ablaktól hat-nyolc méterre a férje és a rendőrök később lőszerhüvelyeket találtak. Vallomása szerint közvetlenül a támadás után átmentek a szomszédokhoz, hogy megnézzék, az ő ingatlanjukat milyen sérülések érték, illetve, hogy megsérült-e valaki.

Elmondta, hogy amikor a lövöldözések után kimentek az utcára, még egy lövést hallottak az utca végéből, a domboldalról. Arról is beszélt, hogy ha a rendőrök időben érkeznek, el is foghatták volna a támadókat, mert a dombokon át menekülve hosszú utat kellett megtenniük, ugyanis az utcájukon át nem tudtak elmenni, de a kiérkező járőrök nem cselekedtek. A támadás előtti költöztetőakciót felidézve azt mondta, a rendőrök akkor sem cselekedtek, pedig a gárdisták azzal fenyegetőztek, hogy „megdöglötök, cigányok”, „holokausztot csinálunk, mert visszajövünk még”. Tanúvallomásában kitért arra is, hogy a támadás óta pszichológushoz jár, munkáját elvesztette, és azóta sem sikerült elhelyezkednie. B. Lászlóné a tanácsvezető bíró több kérdésére azért nem tudott válaszolni, mert nem értette meg őket, így a bírónak többször is át kellett fogalmaznia a kérdéseket.

Több tanú arról beszélt, hogy a gárdisták akciója óta megromlott a viszony „a cigányok és magyarok” között, és ez akkor sem változott, amikor rátámadtak a házukra, még ma is ellenségesen viselkednek a romákkal szemben. Arra is gondoltak, hogy gárdisták vagy helybéliek is lehettek a lövöldözők, mert azt az utat, ahol menekültek, ismerniük kellett. A helybéli romák és nem romák is azt a cigány családot hibáztatták, ami miatt anno „kivonult a gárda”. A négy vádlott közül csak a harmadrendű, Pető Zsolt intézett kérdéseket a női tanúkhoz, de ők nem mertek a férfira nézni, állításuk szerint azért, mert „féltek a cigánygyilkos szkinhedektől”.