A Fidesz-kormány meg fog bukni 2014-ben

Vasárnap délutánra a budapesti Vörösmarty térre hívta tüntetni szimpatizánsait a Lehet Más a Politika. A mozgósítás a párttól szokatlanul magas fokon zajlott: nemcsak az interneten indítottak az eddigiekhez képest elsöprő kampányt, hanem az utcákon is mindenhol jelen voltak – még a szombati Charta-demonstrációra igyekvőket is leszólították, és kezükbe nyomtak egy fehér egyenálarcot, aminek aztán az LMP-s rendezvény alatt nagy szerep jutott, de erről kicsit később.

Szocialista megszállás

„Mutassuk meg, nem vagyunk arctalan tömeg” – ez állt a párt meghívójában. Délután két óra előtt pár perccel még csak pár ember lézengett a téren, ők is főleg turisták és a közeli boltok akcióit kereső vásárlók voltak. Kettőkor azonban elkezdett áramlani a tömeg, élén Szanyi Tibor és Horváth Csaba, és persze a virítókék széldzsekijével minden kormányellenes tüntetés elmaradhatatlan kelléke, Török Zsolt, a szocpárt szóvivője. A Mandiner tudósítói a fent említett szocialista politikuson kívül a teljes LMP-frakciót felfedezték a demonstrálók között (az egyik legwebkettesebb LMP-s, Vágó Gábor egy internetes mémet nyomtatott ki transzparensnek), de Bauer Tamást, Bozóki Andrást, Hajós Andrást is látni véltük a főként középosztálybeli tüntetők soraiban. Kétezer ember biztosan volt a téren.

Az LMP most sem cáfolt rá önmagára, a párt most is készült performansszal. „Amit majd látni fogsz, az vagy az eddigi legrosszabb, vagy az eddigi legjobb akciónk lesz” – harangozta be az élményt az egyik aktivista. Hirtelen tíz feketepólós fiatal jött fel a színpadra álarccal fejükön, majd egy narancssárga nyakkendős idősebb férfi köszöntötte a jelenlévőket – a szopóálarchoz kísértetesen hasonlító valami persze az ő fejét is díszítette. A performansszal az LMP a Nemzeti Együttműködés Rendszerének paródiáját akarta bemutatni: voltak bértapsolók, arctalan tömegek, alkotmánnyal való abszolút egyetértés, és közben szűnni nem akaró taps – majd ezután parancsszóra mindenki a közönségből felvette az egyenmaszkot, és közben azt ismételgették: „Mi mindannyian egyéniségek vagyunk.” Páran azért elkiáltották magukat: „Én nem! Én nem!”

A demonstráció első szónoka Szilágyi Ákos volt, aki a közembert állította a középpontba. Szerinte a rendszerváltás óta egy forradalom volt csak, és az nem az áprilisi fülkeforradalom, ahogyan azt a Fidesz állítja, hanem az 1989-es jogállami forradalom. Heves taps kíséretében az író arról is beszélt, hogy a húsvét nem az új alkotmány megszavazásának és a Fidesz („az új állampárt”) hatalomba való bebetonozásának ünnepe, hanem a közember feltámadásának a napja. Szilágyi az Orbán-rendszert kaszárnyakapitalizmusnak nevezte, majd kimondta a délután talán leginkább mottószerű mondatát: „erőből nem lehet alkotmányozni”.

A tüntetők között elég sokan voltak,

akik Meggyes Tamást és Tétényi Évát szembeállító transzparensekkel érkeztek. Ennek oka az volt, hogy a független – három párt által támogatott – esztergomi polgármesternő is beszédet mondott a rendezvényen. A „harmincezer ember képviseletében érkezett” Tétényi nagyon jó és higgadt szónok: azon kívül, hogy nagyon aranyosan mosolygott végig, olyanokat mondott, hogy az ország legalább olyan bajban van, mint Esztergom, és hogy ezellen tenni kell, de ezt csakis békés eszközökkel szabad.

Az esztergomi polgármestert a Város Mindenkié hajléktalanszervezet aktivistája, Schárdi Tamás követte, aki a szociális helyzetet állította mondanivalója középpontjába. „Orbán úr, hol a munka, amit ígért?” – kérdezte, az egymillió munkahelyre célozva ezzel, amiből ő most semmit nem lát. A hajléktalanaktivista arról is beszélt, hogy a kormány leépíti a szociális hálót, nem fékezi meg a kilakoltatásokat, nem védi meg a lakáshiteleseket. Közben a közönséget is megénekeltette, akik annyira nem voltak oda azért, hogy végig azt kelljen skandálniuk, hogy „nem hagyjuk”. „Akinek nincs hol laknia, az nem holmi szemét, hogy csak úgy el lehet söpörni” – üzent az LMP színpadáról Schárdi, majd elmondta legfőbb követelését is: igenis szerepeljen az alkotmányban a lakhatáshoz való jog.

Ezután végre a főszónok, Schiffer András következett. A most is nyakkendő nélküli, ing-zakó kombót viselő Schiffer mára profi politikus lett: miközben a rendezvényre érkezett, kétméterenként kezet fogott valakivel, kisgyerekek fejét simogatta meg, váltott pár szót az egyszerű hétköznapi emberrel. „Sokan vagyunk, és elegen is leszünk” – kezdte beszédét Orbán Viktor híres mondatára utalva az LMP frakcióvezetője, akinek elég sok mondatából visszaköszönt, hogy a kommunikációs stáb vélhetően sok Orbán-beszédet nézetett vele. Schiffer beszédében kevésbé volt jogász, sokkal inkább volt politikus – mondatai tele voltak könnyen érthető képekkel, és semmilyen olyan, a hétköznapi ember számára kevésbé érthető kifejezés, mint például prejudikáció, legitimáció nem szerepelt benne. 

Élhető, békés, Orbán-utáni Magyarországot

„A kormány bebizonyította, hogy bárki vagy, rátehetik a kezüket a vagyonodra. Bevezették a cenzúrát, de az ellenállást nem tudják letörni. A túl nagyra nőtt hatalom még nagyobbat fog bukni. A visszaszámlálás elkezdődött, a Fidesz kormánya meg fog bukni 2014-ben” – szólalt meg Schiffer András, az ellenzék Gyurcsány Ferenc utáni második wannabe vezére, aki szerint a végzet eléri majd a kötcsei beszéd elmondóját is. Schiffer szerint a kormány nem gazdasági szabadságharcot folytat, hanem az elmúlt húsz év politikáját: intézkedéseik ugyanis a multiknak és a külföldi tőkének kedveznek, nem pedig az embereknek.

„Egy dolgot tartott csak be választási ígéreteiből Orbán. Az pedig így hangzik: csak a Fidesz” – így az LMP frakcióvezetője, aki a fő feladatot a kormány leváltásában és 2014-ben egy élhető, békés Magyarország megteremtésében látja, „mert lehet, hogy bevezették a cenzúrát, de az emberek lelkét nem tudják meghódítani.”

Az LMP vasárnapi tüntetéséről a Mandiner blogon a Kínai-Trágár páros fotóriportját tekinthetik meg Szanyi Tiborral, Bauer Tamással és Vágó Gáborral!