A Liga szakszervezetek úgy vélik: a sztrájktörvény „gyors és egyeztetéseket mellőző” kidolgozása során nem tisztázták megfelelően bizonyos fogalmak jelentését, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A LIGA Szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz fordultak a sztrájktörvény miatt, mivel szerintük „a gyors és egyeztetéseket mellőző” törvényalkotás során nem tisztáztak bizonyos fogalmi kérdéseket.
A szakszervezet kifejtette: az országgyűlés tavaly decemberben kibővítette azon esetek számát, amikor egy sztrájk jogellenesnek minősül. Ennek értelmében egy sztrájk akkor is jogellenes, ha valamelyik fél nem teljesíti együttműködési kötelességét, vagy visszaél a sztrájkjoggal.
Az együttműködési kötelezettség és a sztrájkjoggal való visszaélés olyan fogalmak, melyek a LIGA szerint nincsenek tisztán definiálva. Úgy vélik: ezzel a törvényhozás „túl tág teret enged a bírói értelmezésnek, ami sérti a jogbiztonság elvét”.
A parlament az Alaptörvényben és egyéb jogszabályokban is kifejezte a zéró toleranciát a drogok ellen, változtattak a gyülekezési jogon és újabb adókedvezményeket léptettek életbe a többgyermekes anyák számára.
Pokol Béla jogi mechanizmusa akkor léphetne működésbe, ha alkotmánysértő módon próbálnák megváltoztatni az alaptörvényt.
Polt Péter meghatározó figurája volt az elmúlt három évtized magyar igazságszolgáltatásának.
Egyúttal megválasztották helyére az új legfőbb ügyészt.
A Mandiner megkeresésére Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője leszögezte, a döntés a házasság intézményét nem érinti.
A legdurvább büntetési nem mellett és ellen is számos érv felhozható, ebben a kérdésben nincs egyetlen igazság. Elemzésünk!
A Tisza Párt CEU-s előadója szerint Magyarország potyautas, mert nem fogadja be a migránsokat, így más országokra hárítja ennek a terhét.
Aki még mindig térdre ereszkedésről beszél, vagy üres lózungokkal ígér akadálymentesítési programokat, az a múltban ragadt.
