Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szabályt, ami visszamenőlegesen is 98 százalékos adót írt elő a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítésére. A törvény szerint a 2010. január 1-je után munkahelyükről távozott közalkalmazottak, köztisztviselők kötelesek végkielégítésük, szabadságmegváltásukért kapott jövedelem után 98 százalékos adót leróni, ha az meghaladja a 2 millió forintot. A kormány a törvény elfogadásához az alkotmányt is módosította, miszerint a „jó erkölcsbe ütköző módon juttatott” jövedelmekre a mindenkori kormány tetszőleges közterhet vethet ki. Az elfogadás kedvéért ráadásul a végszavazást is eltolták, hogy a törvényt már Schmitt Pál szignálhassa államfőként.
A bankadóval szemben a bankok nem emeltek kifogást, ám egy magánszemély megtámadta a törvényt az Ab előtt, így a testületnek foglalkoznia kell az üggyel. Az Index szerint könnyen az uniós bíróságon köthet ki a korábban az EU-delegáció által kifogásolt pálinkatörvény, illetve Simor András fizetésének csökkentése is.
Frissítés: Lázár János a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az Alkotmánybíróság döntésére reagálva bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Ab kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek. Úgy fogalmazott: a döntés „számunkra csak azt bizonyítja, hogy a régi alkotmány nem képes az embereknek megfelelni, nem képes az emberek életviszonyait szabályozni, nem képes, hogy az emberek hétköznapi problémáira megfelelő választ adjon”.