Az Európai Unió egyik legfőbb gondja a társadalom elöregedése, mely néhány évtizeden belül súlyos szövődményekhez is vezethet. Az EB az időskori munkavállalás ösztönzésével oldaná meg a probléma anyagi részét.
Az Európai Unióra vonatkozó előrejelzések szerint a nyolcvan évnél idősebbek létszáma 50, míg a hatvanöt év felettieké 22 százalékkal fog növekedni a következő évtizedekben. Egész Európára jellemző trend, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének ellenére egyre nagyobb számú nyugdíjast kell eltartania az aktívak szűkülő rétegének.
Az európai népesség elöregedésének fő forrása az ötvenes években bekövetkezett demográfiai robbanás óta tapasztalható alacsony gyermekvállalási kedv. 2050-ben az Unió lakosságának egyharmadát már a hatvan év felettiek fogják kitenni. A fenti okok miatt általános gazdasági-politikai törekvés a nyugdíjrendszerek átalakítása, a nyugdíjkorhatár felemelése.
Az inaktívvá válás időpontja ma valós összeurópai átlagot tekintve nagyjából a hatvan éves kor környékére tehető. A politikailag kényes terepnek számító nyugdíjügyekben az Európai Bizottság kemény vitákra számít. A témával kapcsolatban a szervezet november 15-ig tartó nyilvános konzultációt is indított.
Az ügyvéd szerint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Az ügyvéd szerint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
