A New York Times összefoglalta a kínai cégek kelet-európai stratégiai tevékenységeit, melyből jól látható: egyre nagyobb a régió függése a feltörekvő nagyhatalomtól. A kínai terjeszkedés többek között tetten érhető a lengyel futball EB kapcsán is, de szemléletes magyar példákon keresztül is megfigyelhető - írja az NYT.
A kínai vállalatok Kelet-Európában terjeszkednek, melyet később ugródeszkának használhatnak egész Európa gazdasági meghódítására - olvasható a New York Times összeállításában. A lap szerint a Távol-Kelet óriásai leginkább ingatlanokat és ipari befolyást próbálnak szerezni, ám a régióban dolgozó egyre több szakemberük számára akár iskolákat is alapítanak.
A kínai terjeszkedés többek között tetten érhető a lengyel futball EB kapcsán is, de szemléletes magyar példákon keresztül is megfigyelhető: jó példa stratégiai tervekre a budapesti Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és a Wanhua nevű kínai óriás részvényszerzése a BorsodChem-ben. A NYT úgy véli: a kínai cégek innen akarják megvetni a lábukat Európa drágább piacain is.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
A magyar külügyminiszter tárgyalt Alekszej Lihacsovval és Alekszandr Novakkal is.
