Sólyom László visszautasította a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény aláírását, a köztársasági elnök szerint ugyanis összeférhetetlen az Európai Unió jogával. Eközben az LMP is alkotmányossági aggályokat vetett fel a közigazgatási államtitkári vétóval kapcsolatban.
Sólyom László visszaküldte a kormánytisztviselők jogállásával kapcsolatos törvényt az Országgyűlésnek, az Európai Unió jogára hivatkozva. Az EU Alapjogi Chartája ugyanis tiltja a munkavállalók indokolatlan elbocsátását. A múlt kedden elfogadott törvény pedig pontosan ezt tenné lehetővé: indoklás nélkül, két hónap felmondási határidővel lehetne felmenteni az új kormánytisztviselőket.
Alkotmányossági aggályra hívja fel a figyelmet a Lehet Más a Politika is: a párt szerint ellentétes az alaptörvénnyel az, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára megvétózhatja más tárcák tisztségviselőinek kinevezését. Az LMP arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ez a miniszterek vezetéshez való jogát korlátozza, mivel olyan személy bírálhatja őket felül, akivel nincsenek hierarchikus viszonyban. Ez pedig a miniszterek ágazatirányító tevékenységét korlátozza, ami pedig az Alkotmány 37. § (2) bekezdésébe ütközik.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
